Kémia! Hogy tudnám megtanulni? Segíts lécci.

tegnap 10:54, ha már nem pontos, amit írsz, jó lenne, ha nem zavarnád össze a kérdező fejét.

Protonátmenet(proton= H+) a sav-bázis reakció.

Amelyik leadja, az a sav.

amelyik felveszi, az a bázis.

(Sav) =(Bázis-) + (H+)

(Bázis-) + (H+) = (Sav) (ez az előző megfordítva)

Ebből a két egyenletből láthatod, hogy vannak sav-bázis párok. A savmolekulából pl. bázis (kevésbé savas jellegű molekula) lett, miután leadta a protonját.

Nézzünk egy savat. Sósav HCl -> (H+) + (Cl-) ő savas kémhatású, mert növeli a protonok számát az oldatban. (emlékezz, savak azért savak, mert leadják a protont.)

Savas kémhatás más szóval= sokkal több proton van az oldatban, mint hidroxidion.

Nézzünk egy lúgot (bázist.) Nátrium-hidroxid, avagy lúgkő, marónátron NaOH = (Na+) + (OH-) ő lúgos kémhatású, mert növeli a hidroxid-ionok számát az oldatban.

Most kérdezheted, hogy mi az a hidroxid-ion? Ő egy bázis. Miért is? Nézzük a vizet, mi lesz vele, ha leadatunk vele egy protont.

H2O = (OH-) + (H+)

pont mint az elején:(Sav) → (Bázis-) + (H+)

De a víz nem sav! Igaz is, és nem is. Bázis is tud lenni!

H2O + (H+) = (H3O+) ez az oxóniumion.

(Bázis) + (H+) = (Sav)

Láthatod a két egyenletből, hogy a víz egyaránt képes felvenni és leadni a protont. Hogy melyiket csinálja, attól függ, hogy milyen vegyületet adunk mellé. Ha erős savat, mint a sósav, akkor bázisként fog viselkedni, mivel az erős savak erőszakosan meg akarnak szabadulni a protonjuktól, így kénytelen felvenni. Valakinek ugyanis mindig fel kell venni. :)

Egyenletekkel:

HCl -> (H+) + (Cl-) és H2O + (H+) = (H3O+)

ezt írjuk egybe: HCl + H2O = (H3O+) + (Cl-)

Ugyanígy, ha erős lúgot öntünk a vízbe, az erős lúggal szemben a víz savként fog viselkedni, le kell adnia neki a protonját.

NaOH = (Na+) + (OH-) és H2O = (OH-) + (H+)

(a protont, amit lead a víz, felveszi a nátriumos hidroxid. Csak mivel mindkettő egyenletben ugyanaz az OH- van, így nem kell így leírni, elég az első egyenlet magában. Ezt csak azért írtam így le, hogy szemléletesebb legyen, mi történik.)

Közömbösítésnek azt nevezzük, ha a reakció végén pont ugyanannyi hidroxidion, mint proton lesz az oldatban. Azaz se nem savas, se nem lúgos a kémhatás( = semleges).

Pl a fenti sósav és nátriumhidroxid együtt:

HCl + NaOH = (Na+) (Cl-) (OH-) (H+)= NaCl + H2O

Redoxireakció: elektronátmenet.

Áltiskolás kémiatanárnőm így tanította.

oxidáció: elektronleadás, azaz LEÓ (oroszlán) el. LEadás Oxidáció :)

A redukció meg értelemszerűen a másik: elektronfelvétel.

Tehát ami lead egy elektront, az oxidálódik, (a már említett válaszoló ezt rosszul írta) ami felveszi za elektront, az redukálódik.

Ami oxidálódik -> redukálószer (mivel a másiknak adja át az elektront, így az felveszi, tehát redukálja a másikat, ezért redukálószer)

Ami redukálódik -> oxidálószer

ma 10:13: azért nem írtam pontosan, mivel (ahogy említettem) nem ma tanultam általános sulis szinten a kémiát.

Nem akartam traktálni a kedves kérdezőtvegyész szintű ismeretekkel. Ha össze akartam volna zavarni, megtettem volna, de nem tettem (pl nem írtam h az oxidáció H leadásként is értelmezhető;) ).

Egyébként te sem voltál pontos. Akkor te is összezavarod a kérdezőt?

Nátrium töltései: jobb oldalon 0 bal oldalon: +

Bróm: jobb oldal: 0 bal oldal: -

Na ion képződése: Na = Na+ + e-

Br ion képz. : Br2 + 2e- = 2Br-

A Na elektront adott le, oxidálódott. Tehát redukálószer.

A Br2 elektront vett fel: redukálódott. Ő oxidálószer.

A sav-bázis jelleg (mint ahogyan az is hogy mely anyagok oxidálószerek és redukálószerek) nem egyértelmű. Mindig attól függ, milyen anyagokkal lépnek reakcióba.

Ált. suliban azok a savak, amelyek víznek is képesek protont átadni.

előző vok

erre a partnerfüggésre példa: salétromsav

Vízzel szemben sav, ám tömény kénsavval szemben bázisként viselkedik (protonálódik, proton-akceptor).

Érdekességként:

a sav-bázis téma a mai napig nincs lezárva. Különféle elméletek léteznek a savak és bázisok meghatározására.

Pl. Arrhenius és Ostwald szerint savak, amelyek oldódáskor H-ionra disszociálnak. (disszociáció-bomlás)

Bázis: disszociáció során OH-ion keletkezik.

Ilyen pl a NaOH

Tehát ezek szerint pl az NH3 nem számít bázisnak.

Brönsted és Lowry: Ez kibővíti Arrhenius elméletét azzal, hogy bázisnak a proton felvételére képes anyagokat tekinti.

Így már az az NH3 vizes oldatban bázis.

Lewis elmélete teljesen másképp értelmezi a savakat és bázisokat. Ö savként az elektronpár-akceptorokat, bázisként az elektronpár donorokat definiálja. Ennek az elméletnek szerves kémiai reakciók során van legnagyobb jelentősége.

Donor- ad

Akceptor-kap

Természetesen rengeteg egyéb elmélet létezik még. Ezek a legfontosabbak.

Gondoltam érdekel is a kémia (hiszen nem sokan törődnek ezzel a nyár közepén), ezért írtam neked róla. És ha már ezt tudod, könnyebben tudsz keresgélni a neten.

de ha gondolod msn-en beszélhetünk

7.-es vagyok és a kémiát elég jól megértettem (meg ezt is)

majd írj megnézem most nem akarom kiírni ...

aki írta hogy hogy előtt mindig van vessző na ezt én is tudom:)+gondolom fiúvagy mert:

vessző nélkül nem lehet hogyozni!!!:):):)