Vasbeton-szerkezetű épületek meddig bírhatják?

#1 A beton és vasbeton nem keverendő össze!

Ahogy #7 írja a rozsdásodó vas szétrepeszti a betont.

Az ókori beton tisztán beton volt, és a mai modern betonok (vas nélkül) még többet is tudnának gond nélkül.

Persze ezt a szétrepesztő károsodást valóban ki lehetne küszöbölni rozsdamentes acéllal, ahogy #8 írja.

De ez rettentően megnövelné az építés költségeit is.

Biztos vannak olyan objektumok, pl magbank ahol ilyesmit használtak, de lakóépületekre nem ez a jellemző.

#10 Azok az épületek nem olyan régiek amiknek vasbeton gangja van! A többségük a 19. század legvégén és a XX. század legelején épült. Tehát olyan 120 év körüliek.

Téglaszerkezetes és vasbeton födémes.

De valóban van néhány korábbi megoldás abból a korból amit te mondasz. Jártam ilyenekben.

Öntöttvas tartószerkezet tart vasgerendákat, ezeken nyugszanak a födémek lapjai ami nem feltétlen beton vagy vasbeton volt még, akkor még kőlapot illetve fát is használtak erre. (Maximum később kapott beton kiöntést.

Az öntöttvasszerkezet közeit (vagyis a falakat) téglával kirakták.

Viszont az ilyen épületekben belül szép öntöttvas oszlopok állnak.

Erkély vagy gang még nem nagyon volt ezeken.

Akkoriban gyorsan változtak az építési megoldások és stílusok is.

Mármint milyen vasbetonra gondolsz?

A helyzet az, hogy a csak egyszerűen "vasalt" beton szerkezeteknél elsősorban a vas korróziója okozza a legnagyobb gondot, emiatt a beton széttöredezik (bár a vasalat megfelelő kialakításával ennek a hibának a kockázata jelentősen csökkenthető)

Ugyanakkor létezik az úgynevezett feszített vasbeton is. A betonnal mint építőanyaggal az a gond, hogy a nyomó szilárdsága ugyan kiváló, de a húzó szilárdsága nagyjából csak a tizede az előbbinek. Ilyen anyagból gerendát készíteni nem túl praktikus, hiszen terhelésre a semleges szál feletti rész ugyan jól bírja, de alatta csak tizedannyira. A megoldás az, hogy a gerendában futó vas szálakat megfeszítik, ezzel elérik, hogy az igénybevételkor a semleges szál a gerendán kívülre kerül, azaz csak nyomásra van igénybevéve a gerenda. A pécsi magasház is ezzel a technológiával készült (gyatra kivitelezés mellett), az utólagos javítás -a vas szálak újbóli megfeszítése- nehézkes, fel is adták a dolgot.

Ha jól emlékszem azért tesznek bele vasat, mert ha egy gerenda mégis törik, akkor az egyben tartja. De csak asszem típusú válaszként.

Nem tudok egy pontosabb adatot, de egy riportban a panelházakról megkérdeztek egy építészt, és azt mondta, hogy nincs azokkal semmi baj, inkább a csővezetékeik lehetnek cserére szorulóak.

Van egy jó filmsorozat Élet az ember után címen - ha jó emlékszem - na abban minden ilyenre vannak példák, és építészek közreműködésével készült a film. A vasbetonra az említettnél pontosabban nem emlékszem, de ha valaki tudja akkor írhatná. Vagy aki jártas a világháborús bunkerek terén - de azok meg lehet, hogy nem vasbetonból, hanem simán betonból épültek - mindenesetre valamennyire az is tanulságos, mert elég rendesen állnak a világháborús festetlen betonbunkerek a tengerpartokon.

Egy példa esetleg ami időre is mutat valami példát, a Royal Liver Building vasbeton szerkezetű épülete Liverpoolban, amit 1911-ben adtak át, tehát több is mint 100 éve áll. Mondjuk nem itteni feltétlenül a pontos beton és vas összetétel, de hozzávetőleges példának azért megteszi.

Így néz ki:

[link]

Vagy az Osztankinói tévétorony is vasbeton, bár mondjuk csak 1967-ben készült el, viszont kívülről nyersbeton , és még festés sem védi. És köszöni jól áll.

[link]

A vasúti talpfák, pontosabban a vasbeton változataik is nyers, festetlen betonból vannak a szabad ég alatt, kitéve mindennek és még a vonatok általi erős vibrációnak is. Mégis egész jól bírják.

ezek:

[link]

Az a 100 év nagyon megvan általában ezeknél. És nem cserélendő össze a házilag kevert vasbeton kerítésekkel, miknek a betonja lényegesen gyengébb minőségű.

Ui: Na igen a római kori beton példája tényleg nem vasbeton, de érdemesnek tartottam a kérdéshez hozzátenni, mert mégiscsak 2000 év az nem pár évtized.

"Csak azt nem értem, hogy akkor miért tesznek vasat a beton tartószerkezetekbe, ha tudják, hogy elvileg ez megrövidíti az élettartamot?"

Ennek néhány egyszerű oka van.

Ezzel a rövidebb élettartammal is kibírhat 100 évet de ha igazán jól megépítették és levédték*** akár 150-200 évet is kibírhat.

Viszont mivel ez a szerkezet és főleg ahogy egyik előző írja a feszített szerkezet nagyon erős ezért lehet sokkal vékonyabb mint bármi más.

Ha vékonyabb az kevesebb anyagot tartalmaz és így könnyebb is.

Ennek két következménye van:

- Sokkal olcsóbb mint bármi más technológia.

- Sokkal könnyebb is ezért magasabb épületeket lehet belőle építeni.

Na most jön az egyszeri ember és megveszi az új építésű feszített vasbeton épületet.

Leélheti benne a maga kis 75 évét és nem lesz probléma.

Sőt még talán a következő lakó 75 évében sem.

Az emberek már bocsánat "tojnak" rá mi lesz az ingatlannal 150 év múlva. Hogy esetleg le kell bontani vagy összeomlik magától se az építőt sem az első tulajdonosokat nem fogja érdekelni.

Azt nézik hogy olcsó legyen és alkalmas arra amire vásárolja.

Szóval ez a megrövidített élettartam még mindig elég hosszú ahhoz hogy ezt így gondolják.

Végül is senki nem mondta hogy 2000 évre építkeznek...úgy vannak vele vesződjenek vele a jövő generációk.

levédték*** : Nem éri víz a vasat ha mélyen a betonba van ágyazva és azon repedések sem keletkeznek. Nem keletkeznek ha jól tervezték meg az épületet, nincs túlterhelve nem éri földrengés és jó minőségű anyagból épült. Esetleg szigetelés festés burkolóanyag is védi pluszban.

Ilyen esetben tényleg kibírhatja akár a 200 évet is.

Azt azért tegyük hozzá a modern beton vasbeton még maximum 140-150 éves a feszített szerkezetek legöregebbike pedig még ennél is jóval fiatalabb. Szóval nincs statisztika arra mennyit bírnak.

Ennek ellenére hogy a legtöbb már meg is haladta az 50 évet semmi bajuk. Jó karbantartás mellett ki is fognak bírni akár 100-150 évet is.

//

Mellékszál: Amit viszont pl tudhatunk hogy a paneleket (panel 10 -esek) magyarországon ideiglenes épületnek munkáslakásnak tervezték és építették a szocializmusban!

Nem volt senkinek sem a sajátja, ezek többnyire kiutalt lakások voltak!

(Kínában ma is így megy!!!)

Igen ám csak az úgynevezett "rendszerváltás" (ami inkább csak módszerváltás volt) előtt és főleg után eladták mindet! Így a később felmerülő problémákat is eladták ezekkel együtt, nem tudatva a vevőkkel a tervezett élettartamot sem! EZ gyakorlatilag így egy átverés volt.

De hát ez csak egy mellékszál!

//

Egyetértek, kivétel a "nem tudatták a tervezett élettartamot" rész. Ez csak riogatás. Nem volt ott semmiféle tervezett élettartam. Csinálták, kiadták, majd később meg eladták.

A belváros épületeit sem tervezték egy valamilyen időtartamra. És a ma épülő családi házakat sem tervezik egy közölt időtartamra. Nyilván kis kivétel az extra modern technológiákkal építettek, de azokból nagyon kevés van.

Pont találtam egy videót amiben pár érdekes dolgot elmondanak a témában:

https://www.youtube.com/watch?v=PLF18H9JGHs