Mi esély van arra, hogy új elemet fedeznek fel, amelyik tökéletesen beilleszthető a periódusos táblázatba?

21, A tudományt és a civilizációt nem is az agyatlan és laikus fantáziálgatás vitte előre, hanem a fokozatos építkezés.

Azt kell megérteni, hogy a tudomány úgy működik, hogy akkor beszélhetünk valamiről tudományos értelemben ha bármilyen bizonyítékot vagy modellt tudsz hozni amiből az általad vázolt elmélet sejthető.

Jelenleg semmi ilyen nincsen, így nincs okunk feltételezni, hogy az Univerzum másik felében ennyire más körülmények és fizika uralkodna.

"nem haladja meg a képességeidet"

Tudományos fórumon az érvelésünk alapja nem lehet vicc.

Ha szórakozni akarsz, akkor menj át a humor kategóriába.

Főleg, ha te vagy a kérdező, akkor kell nagyon odafigyelned magadra.

"Siman elkepzelheto hogy totalisan mas strukturaju elemek"

Nem. Az elemek "struktúrája" x darab proton a magban, Y darab neutron a magban, X darab elektron a mag körül.

És mindből egész darabszám, mert nincs oylan,. hogy fél proton, neutron, elektron.

Nem nem ismerjük, hanem NINCS.

"szubatomi reszecskek is leteznek"

Léteznek, létezhetnek, esetlegesen stabil atomszerkezetben is, mint említve lettek a müonra cserélt elektronos anyagok.

Csak akkor azoknak nincs helye a periódusos rendszerben, külön kezelendőek.

A periódusos rendszerből valamilyen szinten már az izotópok léte is kimutat.

"nem kepesek elrugaszkodni az altalanos iskolai tananyagtol"

Ilyen az, amikor az Élat Iskolájában végzett nebuló oltogat természettudományos vagy mérnöki diplomás szakembereket.

"Siman elkepzelheto"

A sárkányok meg a tündérek is simán elképzelhetőek, sokan el is képzelik őket.

"hogy totalisan mas strukturaju elemek, szubatomi reszecskek is leteznek."

Egy pillanatra tegyük fel, hogy tényleg van az univerzumnak egy olyan sarka, ahol a minket körülvevő világ fizikai törvényei nem érvényesülnek. Az viszont teljesen biztos, hogy a mi világunkban ilyen képzeletbeli "más struktúrájú" elemek (mondjuk másfél protonnal vagy egyéb "más struktúrával") nem tudnak megmaradni. Akkor viszont lennie kell valami határvonalnak, valami falnak, ami elválasztja a mi fizikánkat ettől a képzeletbeli fizikától, és ha valami onnan átlépi ezt a falat, akkor átkerül a mi fizikai valóságunkba, az általunk ismert törvények közé, és mivel ezek nem engedik meg az ilyen furcsaságok létezését, ez az átlépő valami azonnal megsemmisülne. Úgyhogy ha volna ilyen sarka az univerzumnak, akkor se tudna onnan semmi idejönni.

"Akkor viszont lennie kell valami határvonalnak, valami falnak, ami elválasztja a mi fizikánkat ettől a képzeletbeli fizikától, és ha valami onnan átlépi ezt a falat, akkor átkerül a mi fizikai valóságunkba, az általunk ismert törvények közé, és mivel ezek nem engedik meg az ilyen furcsaságok létezését, ez az átlépő valami azonnal megsemmisülne."

Tegyük fel, hogy erre a szeparáló célra elég egy nagy távolság, tiszta vákuummal.

Akkor is látnunk kéne valami nyomát, mondjuk 10+ milliárd fényév távolságnál messzebbről valahonnan olyan csillagfényt kapunk, ami nem passzol az ismert asztrofizikánk spektrográfiai kereteibe.

De ilyet nem látunk.

Akkor ilyen vagy messzebb van a látótávolságunknál, vagy, és azért ez igencsak valószínűbb, nincs ilyen.

Főleg, ha megmaradunk a mai teóriánknál, hogy a komplett univerzum egyetlen ősrobbanásból származik. Mert az még jobban leveri az esélyét annak, hogy bárhol más a fizika.

Valószínűleg léteznek az átlag ember számára ismeretlen ötvözetek. S a szakirodalomban sem nagyon írnak róluk. De a hadiipari laboratóriumokban jól ismerik. Aztán idővel kikerülnek a titkosítás alól. Sokáig ilyenek voltak a titán ötvözetek. Ma már lehet különleges járműalkatrészeket kapni néhány tized százalékos szkandium ötvözéssel. ( Méregdrágán. )

Én is szeretem a scifit. Sok könyvben, filmen előfordul az ismeretlen fémből készült földönkívüli alkatrész, vagy űrhajó. A múlt században még jól hangzott de ma már lapos klisé.

Azt viszont el tudom képzelni, hogy atomról, atomra összeraknak valami spéci kompozit anyagot ami súlytalanságban 100 °K alatt stabilis, de a Földön átalakul. Mondjuk nem űrhajó, hanem egy szonda. Célba ér, elküldi a jelentést, aztán szétesik.

Az amerikaiak is kísérleteztek a világűrben létrehozható különleges ötvözetekkel, a Mír űrállomáson is volt egy ilyen kemence. Volt olyan ötvözet, amit miután lehoztak a Földre, alkotói ismét elkülönültek.

#20 Válaszadó! Megjött a vén kohász, hogy elszomorítson.

1) Rezet nagyon ritkán ötvöznek acélba, és mindig nikkellel együtt. Ha nem így történik a hengerészek elverik az olvasztárokat. A réz ugyanis magában a vöröstörés nevű kellemetlenséget okozza kovácsolás, hengerlés közben.

2) Higany jelen tudásunk szerint nem alkot amalgámot vassal. A higany jól tárolható acél tartályban.

3) Jó régen, mikor gyakornok voltam. Dunaújvárosban tesztelték a Mischmetal nevű anyagot ötvözés/dezoxidálás céljából.

[link]