Mi esély van arra, hogy új elemet fedeznek fel, amelyik tökéletesen beilleszthető a periódusos táblázatba?

A stabilitás szigete még nincs bizonyítva.

Ha létezne, akkor viszont már találnunk kellett volna ilyen elemet, hiszen pl. szupernova robbanáskor vagy a kozmikus sugárzás hatására keletkezhet, és ha stabil, akkor fenn is marad.

Tehát nincs ilyen.

Olyan lehet, ami stabilabb, mint a környezete, de ez akkor is max. órákat jelenthet, különben már észrevettük volna.

Értem én, hogy sci-fi, meg nálunk fejlettebb alienek meg minden. De azt kellene megértened, hogy az _elem_ mint olyan fogalma, az egy telejsen betonbiztos univerzális kémiai-fizikai törvény. Megszámoljuk az atommagban a protonokat, és ha 1 akkor hidrogén, ha 2 akkor hélium és így tovább. Tulajdonképpen az elemek nevét le lehetne cserélni számokra, és a hidrogént lehetne egyeskének hívni, a héliumot ketteskének stb, és rögtön látnád, hogy nincs hiányzó szám, az új elemek mindig a lista végére kerülnek. Mivel fél proton nincs, soha nem fogunk olyan elemet találni, amiben másfél proton van, és beillik a hidrogén (egyeske) és a hélium (ketteske) közé. Egyszerűen ilyen dolog nincsen, és hogy miért nincs és nem is lehetséges, annak egy nagyon csomó bonyolult kvantummechanikai tény az alapja, amit nem lehet áthágni. Akármilyen fejlett is az alien civilizáció, a fizikai törvények őket is kötik.

Namost attól még, hogy új _elemet_ nem fognak hozni, valamilyen új _anyagot_ akár hozhatnak is. Az emberiség is évente számos új anyaggal lesz gazdagabb, aminek sokszor nem is a kémiai összetétele a lényeg, hanem a struktúrája (szénszál), és a titok nem abban rejlik, hogy felfedeztek egy másfeledik elemet, hanem hogy a meglevőket valahogy máshogy rétegezték egymásra. Ha egy ilyet ledobnának a NASA hátsó kertjébe (de miért pont mindig a NASA???), akkor simán lehet, hogy mindenki nézegetné hogy micsoda, meg lehetne mondani hogy miből van, de adott esetben nem biztos, hogy lehetne reprodukálni.

Ahogy sokan helyesen írták is, nincsenek fél protonok, úgyhogy az elem rendszám mindig egész lesz, így meg nem fér a mostani elemek közé több. Nincs rés.

A szupernehéz elemek ESETLEGES stabil folytatásai meg éppenséggel szerkezeti fémnek BIZTOS, hogy nem lesznek jók.

Mert állati nehezek lesznek, szilárdságra meg biztos gyengébbek lesznek az ismert szerkezeti fémeknél, atomszerkezeti okokból.

Viszont óriási lehetőségek rejlenek még az ötvözetek mellett a szokványostól eltérő atomrács-szerkezetű anyagokban.

Lásd példának csak a szén új módosulatait, fullerén, grafén. És grafénon belül is bődületes új tulajdonságok bújnak a rétegek egymáshoz képesti forgatásában.

Lázas kutatás folyik ma is az új struktúrák és esetleges hasznos tulajdonságaik után.

Én se vetem el, de nekem gyanús, hogy nem áll ki a vízből.

Ez inkább zátonynak tűnik, mint szigetnek.

"Azért én még nem vetném el a stabilitás szigetét amíg nincsen kísérletileg bizonyítva."

Persze, elvetni nem kell, de hogy a kérdező ufója nem ilyen fémből lesz, az tuti.

Q nehéz lenne és túl gyenge szilárdságra.

Sok egyéb célra viszont érdekes tulajdonságai lehetnek.

Ha már UFO szóba került, anno Bob Lazar azt állította, hogy az UFO hajók üzemanyaga a 115. elem és ez már stabil.

Na akkor még nem volt meg ez az elem ,de ma már megvan.

[link]

és NEM stabil.

Legalábbis az eddig megtalált 277-es és 288-as izotóp nem az, talán valamelyik másik...

"Leginkább egy új fém, vagy fémek érdekelnének.

Teszem azt NASA virágoskertjébe lepottyan egy idegen jármű, aminek az anyaga megállapíthatóan nem földi eredetű.

- Még nem fedezték fel a földön ezt az anyagot"

Először is tisztába kéne tenni pár dolgot.

Attól hogy egy fém, ötvözet földönkívüli, egyáltalán nem biztos hogy itt lent a Földön ne tudnánk előállítani, vagy ne használnánk régóta. Akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy honnan tudják a tudósok megmondani látszólag két egyforma acél ötvözetről, hogy az űrből érkezett, vagy valamelyik földi bányából származik a benne lévő vas.

A kulcs, az izotópanalízis. Egyetlen természetes elem sem "színtiszta" anyag, hanem izotópok keveréke. Az izotóparány kb olyan mint az ujjlenyomat, tökéletes biztonsággal meg lehet határozni hol mikor keletkezett az adott anyag. Elég sok anyag mintánk van az űrből, meteorok, szondák, ezért tudunk már hasonlítani is. Innen tudjuk hogy a földi víz nagy része üstökösökből van, vagy hogy a Hold a Föld anyagából keletkezett, de azt is, hogy Tutanhamon vas kése meteorból származik . Tehát nem kell rögtön egy hátast dobni ha valami földönkívüli, lehet az occó kínai biliacél is sokszor tudja ugyanazt :)

A következők utalhatnak földönkívüli körülményekre:

Eddig még csak nem is próbálkoztak az ötvözet előállításával, mivel nem gondoltak rá.

Vannak más, legalább olyan jó tulajdonságú ötvözeteink, amelyek olcsóbbak földi szempontból.

Nagy mennyiségben tartalmaz olyan összetevőt, ami nálunk drága. Nem űrhajóhoz használnánk, az egyszer biztos.

Az adott fémből túl kevés van ahhoz, hogy laboratóriumokon kívül máshol is felhasználják. Az űrhajó anyaga a Földön létező összes mennyiség többszörösét tartalmazza.

Az ötvözet tartalmaz ritkaföldfémeket (lantán és társai) is, ám nem olyan arányban, mint ahogy az ismert lelőhelyekről származó ritkaföldfém. Kár, hogy Kína szeret titkolózni.

Az összetételből vagy az anyagszerkezetből kiderül, hogy ezt az ötvözetet nem tudjuk előállítani az általunk ismert technológiákkal.

Az előbb űrhajóról volt szó, most acélról, de sebaj.

Legyen az acélban a vas és a szén mellett a következők valamelyike:

réz, ezüst, higany, cézium, lantán (vagy más földfém, de csak az egyik kimutatható).

És legyen mondjuk folyékony héliumban edzve (na jó, egy vasdarabkára telik, de űrhajóra).