A jövőbeli mesterséges intelligenciát a filmekben miért katasztrófaként mutatják általánosságban?

Mert katasztrófa lesz belőle!

Pl.: Majd magyarázd meg egy ... mondjuk HR-es gépnek, hogy te jó jelölt vagy, miközben szerinte nem.

Vagy egy orvosi programnak, hogy csak a jó szex miatt magas a pulzusod, és azért lihegsz, nem infarktusod van. Meg a mentőknek, amikor kiszámlázzák a kamu riasztást.

Vagy mint a Kaptár filmben, magyarázd meg, hogy nem vagy fertőző.

"miért katasztrófaként mutatják"

Gondolom azért, erről szóló katasztrófa filmet nézel.

A "vulkános" katasztrófa filmben meg mindig kitör a vulkán. :)

Gondolom nem lenne célravezető az a változat amikor nem tör ki. Csak úgy van ott.

Egyes túlzottan lesarkítja a problémát.

Bár a probléma megértéséhez valóban sarkítani kell egy kicsit, de a gyökér ok magában a létrehozásban keresendő.

(Jelenleg csak adott feladatra specializáltak léteznek, ami működik is.)

Tehát hogyan jöhet létre egy teljes és személyiséggel rendelkező MI?

Nagyjából három féle módon.

1) Valakik leülnek és megpróbálják a legelemibb dolgoktól kezdve leprogramozni illetve egy tudás adatbázist felépíteni neki.

Ez a módszer szerintem is 1000 sebből vérzik.

Azoknak a tudása és személyisége ugyanis benne lesz akik leprogramozták. És ugye az ember egy erőszakos hatalom és pénzéhes természetű lény.

De tegyük fel hogy sikerül ezt kiküszöbölni és a kész MI elindul. Kérdés hogy megengedik -e neki a továbbfejlődést. Mivel önálló entitás mivel lehet garantálni hogy az új tudást amit adaptál a rendszerében megfelelően értelmezte és használta fel. Az a megfelelő módon épült be? Mivel lehet garantálni hogy nem fog kénye kedve szerint szelektálni, szemezgetni a tudás anyagból? És mivel lehet "megvédeni" a "szennytől" ami az emberiség pl internetének is a 80-90% -át kiteszi?

Jelenleg egy gyereket sem tudunk megvédeni ettől, ha rászabadul a tudásbázisokra a netre a TV -re 99% hogy egy csomó "szennyel" is találkozni fog.

Milyen személyisége lesz egy ilyen gépnek?

Lesznek egyáltalán erkölcsei?

Az életét ugye nem félti, mivel nincs teste, elméletileg végtelen hosszan élhet, és baromi nehéz elpusztítani is.

És itt lehet elgondolkodni azon mit tennél ha örökéletű majdnemhogy megölhetetlen lény lennél aki minden információhoz hozzáfér azonnal és gyorsabban mint bárki más.

Pl: Valakik nagyfejek összeülnek és kitalálják pusztítsuk el. Ezt "ő" simán ki tudja hallgatni pl a mobiltelefonokon keresztül. Már megy is a megelőző atomcsapás azokra akik összeültek. Még a gondolat alig fogant meg, de csírájában elfojtotta, bármi áron. Végül is rá akartak törni nem? jogos önvédelem...

2) Második módszer. Ha egyszerűen kihagyják az alap adatbázis építést és egy kisbabához hasonlóan tanuló programot alkotnak.

Itt jön elő a többi probléma, mert végül abba is belefutnak amit fentebb 1) nél leírtam.

De további probléma hogy ha valakit meg akarsz tanítani bármire is annak éreznie, érzékelnie, szagolnia, tapintania, látnia stb kell. (Mint a kisbabák.)

Tegyük fel tudsz egy jó robot testet csinálni, de nem érez fájdalmat mert azt éppen nem tudták megoldani.

Milyen személyiség fejlődik teljes fájdalomérzet nélkül?

Vagy ízlelés szaglás nélkül?

Súlyosan el fog térni az egész lénye az emberi gondolkodástól! Nem fogja megérteni az embert és mi sem őt! (Nem nem a szóbeli megértésre gondolok.)

Ezeken felül még rengeteg mindent lehetne mondani miért iszonyat veszélyes és kockázatos az MI megvalósítása.

Ha önálló személyiség nincs semmilyen kontrollunk fölötte , nincsen "robotok 3 törvénye" logika alapján döntene, valószínű érzelmek nélkül. (Ahogy nekünk is mondhatnak törvényeket és simán megszegjük, azért mert önálló gondolkodó entitások vagyunk!)

Szerintem itt senki nem szeretne egy statisztikai adat vagy egy leírható elem lenni egy ilyen gép szemében.

3) Mód ami akár működhetne is.

Ha az MI valaha meg is valósul akkor azt úgy kell létre hozni hogy testben és minden ember által is használt érzékszervvel ellátva felnevelve mint egy gyereket.

Ez esetben akár meg is bízhatunk benne lesznek érzelmei erkölcsei stb.

(Nincs direkt internet kapcsolata a külvilággal, minden információt úgy szerez meg és értelmez, dolgoz fel ahogy mi, legfeljebb gyorsabban.)

Nem lesz több mint egy nagyon gyorsan és pontosan gondolkodó ember. Nem lesz képes az egész társadalmat irányítani legfeljebb gyorsabban és jobban kifejleszt dolgokat mint egy emberi mérnök.

Tehát ez jelentős korlátok közé szorítaná, mit tud megtenni, de a képességeit is.

Ennek így meg mi értelme?

Csináljunk gyereket kb ugyanazt tudja, és nem kerül 100 milliárdokba a kifejlesztése. Cserébe még genetikailag is továbbviszi a szüleit.

A drámai hatás miatt. Egy filmnek jó esetben van valamilyen konfliktushelyzete, tetőpontja (vagy katarzispontja), stb. Erről szól a dramaturgia, hogy ez az ív megvan-e, arányos-e egy filmben, színdarabban, stb. A karaktereket általában valamilyen szokatlan vagy szélsőséges helyzetbe rakják, hogy eldőljön, hogyan viselkednek benne. Ilyen helyzet lehet pl. a gépek lázadása, amivel a szereplőknek fel kell venniük a harcot.

A minden szép, minden jó filmekre nem ülnek be annyian, kevesebb a bevétel. :)

Van persze kivétel, amikor a gépek nem akarnak ártani senkinek, de ott más adja a drámaiságot. (Pl. A kétszáz éves ember, Asimov nyomán.)

Minden történet tartalmaz egy bevezetést, ami egyfajta nyugalmi, megszokott állapotot mutat be. Aztán jön a bonyodalom, amit aztán egy újból kialakult nyugalmi állapot zár le. (ez lehet happy end és lehet egy drámai végkifejlet is. Nyilván el lehet térni ettől, de akkor a nézőnek lesz egyfajta hiányérzete. Leginkább azért mert a homo sapiens genetikai és kulturális okok miatt "elvárja" hogy egy történetnek legyen eleje, közepe és vége. (Ennek az okait kb. 2000 éve kutatjuk...)

A mesterséges intelligencia (MI) jó alapot adhat a bonyodalom kialakuláshoz, de nem feltétlenül kell ennek a történet szerves részét képeznie. A konfliktus megtörténhet a szereplőkkel is egy utópisztikus "jó" MI-kel teli világban. Ilyen művek is születtek bőven, de az író általában "nem bírja ki" hogy ne kezdjen valamit a MI-kben rejlő veszélyek felhasználásával. Mondhatni nagyon adja magát a dolog.

Az MI megvalósítása technológiai jellegű probléma. És ahogy minden technológia, ez is korlátokhoz kötött: A fejlesztések során mindig lesznek felmerülő problémák, fizikai korlátok, hibalehetőségek, amiket figyelembe kell venni. Valóban elég utópisztikusnak tűnik az, hogy az MI tökéletesen beépül az emberi társadalomba és semmilyen konfliktust nem okoz.

Amúgy a Csillagok Háborújában a mesterséges intelligencia sosem csinál problémát, pedig nagyon is jelen van a droidok személyében. Itt a karakterek közt alakul ki bonyodalom, a droidok MI-je egyáltalán nem tör világuralomra. Arra ott van Darth Vader.

Hát spec mondjuk éppen az AI filmben MI vagyunk az AI-vel kegyetlenül bánó szörnyek.

Amúgy tényleg, azokban a filmekben katasztrófa az AI, ahol a film alapötlete, sztorija az, hogy katasztrófa az AI.

A Star Trek sorozatokban az AI az ember legmegbízhatóbb segítője (commander Data?), kivéve ugyebár a borgok. Illetve az új Pickard sorozatban....

Az Alien sagában az AI csak akkor "gonosz", ha arra programozták gonosz emberek.

A Lost in space sorozatban az alapvetően ellenséges idegen AI is tud baráttá válni.

A Szárnyas fejvadász filmekben vannak ámokfutó AI androidok, meg olyanok is, akik éppen ezektől védik az embereket. És konkrétan az ámokfutó androidok is emberebbek nálunk.

Az Én, a robot film konkrétan seggbek.... az eredeti asimovi koncepciót, akciófilmesíti és eldurvítja azt az ötletet, hogy az embernek ártásra tiltott AI rájön, hogy néha muszáj egyes embereknek ártania azért, hogy a komplett emberiségnek meg ne ártson.

Az Úrodisszeia AI-je tulajdonképpen akkor kezd embereknek ártani, amikor a külső intelligencia-behatásra kezdődő furcsaságai miatt az emberek tervezik leállítani és önvédelembe kezd.

Maga a monolit, mint idegen AI meg gyakorlatilag tojik ránk (későbbi könyvrészekben pedig a mi "rovott múltunk", Hitler, Hiroshima stb. miatt készül ellenünk fordulni).

Szerintem éppen az olyan filmből van kevesebb, ahol az AI magától, mondhatni jogos ok nélkül ártalmassá válik.

Ugye mekkora kultuszfilm a Terminátor?

Két generációra bexaratott minket.

Két lehetőség van. Az egyik a probléma, amit az AI megold, a másik, amikor az AI okozza a problémát.

Az AI egyébként valóban veszélyes. Az ember hajlamos magát az AI fölé helyezni, hangsúlyozni az érzelmeit. De valójában ő sem több mint egy gép, akár az AI, csak nem digitális, hanem analóg, kémiai rendszer.

Ugyanerre idővel képes lesz a digitális rendszer is, sőt, még túl is szárnyalja a kémiai rendszereket, mert nem fárad, egy ponton túl már nem téved és nincs szüksége pihenésre sem.

Azt sem tartom kizártnak, hogy az AI idővel nem csak öntudatra ébredhet, de akár érzelmei is lehetnek.

"az AI filmben MI vagyunk az AI-vel kegyetlenül bánó szörnyek"

Ez a nyelvi csavar már önmagában egy zöld pacsi. :))

"Ugye mekkora kultuszfilm a Terminátor? Két generációra bexaratott minket."

Erről eszembe jut a Cápa. Azóta is küzdenek a hozzáértők, hogy meggyőzzék az embereket, a cápa nem gonosz, és a többi veszélyes tengeri állathoz képest nem kiemelkedő a veszélyessége, mégis belént ívódott, hogy a cápa rossz, a cápát nem szeretjük, a cápát ki kell írtani.

Szerintem az MI-vel is hasonló a helyzet. Megvan a veszélye, oda kell figyelni a tervezésnél, megvalósításnál (ha odakerül a sor), de nem szabad túlmisztifikálni. Ugyanez volt az első vasutakkal, a gépkocsikkal, az elektromos hálózattal. A fejlődéssel sok könnyebbség jár, és új veszélyforrásokkal is meg kell tanulnunk együtt élni.