Különféle led-ekből össze lehet rakni egy a napsütés fényével majd tökéletesen megegyezőt?
Nem. Természetben sohasincs ideális, 100%-os egyezés.
Közelíteni lehet, talán méretre válogatott kvantumdotokkal be lehet állítani nagyon hasonló spektrumot egy nagy energiájú UV LED-ből. A kvantumdotok méretük alapján állítanak elő különféle hullámhosszú fényt a gerjesztő UV-ból pl.
...
Vagyis "majd töléletesen" egyezőt elő lehet igen, annak függvényében hogy pl egy ember meg tudná-e különböztetni.
Színre biztosan tökéleteset elő lehet állítani QD-vel, vannak infra QD-k is.
Az erős termikus infra sugárzást,"a nap melegét" mondjuk necces, de kellő energiával ez is megoldható szerintem.
A nap melyik állásának megfelelőt? Déli vagy reggeli-esti? :)
De amúgy a megfelelő színárnyalatot RGB-vel össze lehet hozni (pontosabban a szemre megkülönböztethetetlen árnyalatot), mellé UV és IR is bevethető (bár LED fényforrással a napfény UV és IR teljesítményét utánozni vannak lednél alkalmasabb lámpák), de a teljes spektrumot LED világításból összerakni nem nagyon lehet.
Egy-egy led elég szűk hullámhossz-tartományt ad, szerintem nem is gyártanak olyan sűrű lépésekkel különböző hullámhosszúakat, hogy komplett spektrumfedést adjon.
Igazán az a kérdés, milyen célra kellene.
Csak az emberi szemnek látványra elég az RGB megfelelő hangolása, növényeknek egy-egy specifikus hullámhossz-tartomány elegendő, nem szükséges teljes spektrum.
Miért kellett lepontoznina kvantum dotjaimat? :(
Optical proertiesnél látszik, hogy méret alapján kvázi bármilyen hullámhosszú emisszió előállítható. A Samsung QLED TV-kben így állítják elő a majdnem tökéletes fehér fényt fotolumineszcencia által, a gerjesztő kék LED-ekből "konvertálva".
Valóban, a kérdés kissé pontatlanra sikeredett.
Az emberi szervezet számára szükséges hullámhosszú fényre vonatkozott a kérdés.
A nap melege ez esetben nem játszik.
A nyáron déltájban felénk érkező hidegfehér fényre gondoltam, az összes nem látható spektrummal együtt, már ami lényeges lehet az emberi szervezet számára.
Egy érdekes kísérleten gondolkodtam el.
Egy télen téli álmot alvó állatot mesterséges fényben tartottak és úgy szabályozták a fényt, hogy ami 1 éves ciklus alatt történik azt fél éves ciklusra rövidítették, azaz 1 éven belül kétszer volt minden évszak. Az állatoknál azt tapasztalták, hogy 2-szer olyan gyorsan öregedtek.
Elgondolkodtam, mi van akkor ha a normál 1 éves ciklust megnyújtjuk a fénnyel 2 évre.
"Az emberi szervezet számára szükséges hullámhosszú fényre vonatkozott a kérdés.
A nap melege ez esetben nem játszik."
Pedig az elég szükséges a szervezetnek, hacsak nem pótolod fűtéssel....vagyis ugyanúgy részben infrafénnyel.
Az Uv bizonyos tartománya fontos a D-vitamin képződés miatt, ezt leszámítva a fényárnyalatnak csak pszichikát befolyásoló hatása van.
Illetve ott van az alvásciklust befolyásoló kék összetevő, aminek viszont pont hogy napszaknak megfelelően változnia kell, nem egyetlen fix érték szükséges.
"Egy télen téli álmot alvó állatot mesterséges fényben tartottak és úgy szabályozták a fényt, hogy ami 1 éves ciklus alatt történik azt fél éves ciklusra rövidítették, azaz 1 éven belül kétszer volt minden évszak. Az állatoknál azt tapasztalták, hogy 2-szer olyan gyorsan öregedtek."
Ne feledd, ezek szerint a "hibernációs" ciklusaik rövidültek. Embernél olyan nincs.
"Elgondolkodtam, mi van akkor ha a normál 1 éves ciklust megnyújtjuk a fénnyel 2 évre."
Szerintem az emberi bioritmus nagyon lassan tud csak alkalmazkodni. Teljesen nem is fog, az ébrenlétek nem nyújthatóak kétszeresre, az agy alvásigénye szerintem ilyen mértékű alkalmazkodásra csak evolúciósan értékelhető számú generáció után képes.
Majd megkeresem a cikket... az öregedés könnyen replikálható.
Viszont sajnos fordítva nem működött egy állatfajnál sem.
Tehát ezt már tesztelték, sajnos nem nyújtható meg így az élet. - az eddigiek szerint-
"Tehát ezt már tesztelték, sajnos nem nyújtható meg így az élet. - az eddigiek szerint-"
Hát így nem. De van sok ígéretes kutatás más téren, genetikai -biokémiai vonalon.
A telomerek visszaállítása az egyik.
Bizony, sok érdekes dolog várható ezen a területen.
Ugyanis nincs szoros összefüggés az élőlények várható élettartama és a biológia között.
A 6000 éves páfrányfenyőben is ugyan úgy sejtek élnek.
Meg a teknősben és az emberben is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!