Aki tudja, az mondana felhasználási területeket, példájat a jelenkori matematikára?
Az ókori matematika eredményeinek felhasználási területei, haszna egyértelmű mindenkinek.
Pitagorasz tétel, Tálész tétel, eukleidészi geometria, alap műveletek, pí, gyökszámok.
Egyértelműen hasznosak, van rengeteg felhasználási módja ezeknek az ismereteknek.
Lehet velük összefüggéseket leírni a természetről, és azokat (néha csak közelítőleg) helyesen leírni.
De a jelenkori (kissé önkényesen mondjuk 1960-tól húzom meg a vonalat) matematika mikre lett jó?
Mikkel foglalkozik?
Időről időre lehozza az index hogy "ez-meg az a sejtés 80-90-100-... év után bizonyítást nyert".
Aztán leírják röviden, hogy mondjuk prímszámokkal kapcsolatban ezt vagy azt sejtett meg valaki 1920-ban, és végre bizonyították.
De valahogy nem esik le számomra a katartikus jelentősége, hogy mondjuk mostmár a 12000 számjegy hosszú prímek közt is találtunk újabbakat, vagy nem tudom...
Nem akarok tipikus internetfelhasználó módjára "mindenkinél is mindent is jobban tudó" lenni, ezért kérdezem.
Nekem egyelőre az a benyomásom, hogy a tényleg jelentős, széles felhasználási körrel bíró, fontos kérdésekben alkalmazható matek már megvan egy ideje, és mostmár csak totálisan elméleti jellegű kérdésekkel foglalkoznak (miért kettő az 1+1)
Várom hogy tanuljak a válaszokból.
Köszönöm
A prímszámos cucc amit az első írt az valszeg az RSA-ra gondolt, ez egy nyíltkulcsú titkosítás. Azért jó, mert egy számról nehéz eldönteni, hogy mi a prímfelbontása, ha nem tudod előre a prímeket. A másik ilyen titkosítás az elliptikus görbékkel van, ha jól tudom már ilyenre tértek át a nagyobb cégek.
Ugye van a klasszikus P vs NP probléma. Ha igaznak bizonyul, akkor mindent fel lehet törni másodpercek alatt, NASA rendszerét, mindent amit el tudsz képzelni.
Ha hamisnak bizonyul, akkor pedig léteznek feltörhetetlen rendszerek, amiket soha nem lehet feltörni emberöltő idő alatt.(Tehát a jövő embere SEM lesz képes rá soha) Mindkettő következmény hihetetlen. És az egész azzal ekvivalens, hogy polinomrendű algoritmussal a Hamilton-kört megállapítsuk, hogy van-e van nincs benne az adott tetszőleges gráfban. Tehát szükséges és elégséges feltételt keresünk. Tehát számítástechnikában sok jelentősége van. Gráfok, színezések, algoritmusok, stb. Ugye vannak a közelítéses dolgok polinomokkal, pl,: sinx -et kifejti az ember Taylor sorral, aztán kapsz egy könnyebben kezelhető dolgot, amivel a fizikusok, mérnökök játszanak.(Ezeket könnyebb deriválni, integrálni, stb) Pl: sinx=x ha x elég kicsi, mondjuk x eleme (0 ; 001). Amikor Gauss bevezette a komplex számokat (számtestet), akkor 200+ évig nem tudtunk velük mit kezdeni, hiszen annyira új, szokatlan volt. Most pedig számítógépek, játékok, stb mind ezzel dolgozik. Ugyanez a Kis-Fermat tétel, Kínai maradéktétel ,kongruencia bevezetése stb, amik a titkosításhoz kellenek. A mai matematika eredményét a jövő embere fogja felhasználni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!