Miért nem Március 1-én van Január 1-e?

Akkor boncolgassuk a témát egy kicsit mélyebben.

Elsőnek azt kell látni, hogy háromféle ciklus létezik:

1. Vannak csillagászati ciklusok: napfordulók, napéjegyenlőségek, telihold, újhold, napfelkelte, mikor a nap a legmagasabban van az égen stb…

2. Vannak biológiai természetű ciklusok: az ember felkel, ebédel, lefekszik, a növények kihajtanak, virágoznak, termést hoznak, elhullajtják a leveleiket (legalábbis itt a mérsékelt övben így van).

3. Vannak naptári ciklusok: mikor kezdődik és mennyi ideig tart egy év, egy hónap, egy hét. Mikorra esik az új nap kezdete. Magyarán, hogy milyen számok és nevek vannak a naptárban az évhez, hónaphoz, héthez, naphoz írva, illetve milyen számok vannak írva az óra számlapjára.

A biológiai ciklusok evolúciós okokból, meg az időjárásnak és hasonlóknak köszönhetően nagyjából átfedésben van a csillagászati ciklusokkal. Bár nem feltétlenül. Pl. az egyik barátom 25 órás ciklusokban él, és bár hetente találkozok vele a hét ugyanazon napján, ugyanabban az órában, az neki néha a felkelés utáni időszak, néha ebédből érkezik, néha vacsora után, néha meg elmarad a találkozó, mert ő éppen akkor alszik. Kísérletileg is igazolták, hogy ha az ember nem érzékeli a nappalok és éjszakák változásait, a biológiai órája hajlamos hosszabb, vagy éppen rövidebb lenni a csillagászati ciklusoknál.

Nem csak a ciklusok hosszában, hanem azok kezdetében is vannak eltérések. Van, aki ha teheti későn kel és későn fekszik, van, akinek meg az a természetesebb, ha korábban kel és korábban fekszik. (Ugye erre szokták mondani, hogy van, aki pacsirta típus, van, aki bagoly típus.)

Viszont azt kell látni, hogy a harmadik kategória, a naptári ciklus nem feltétlenül kell egybeessen az előző kettővel, illetve hogy a kezdőpontok megválasztása sem egyértelmű, önkényes döntés, szokás kérdése. De nézzük meg a különböző ciklusidőket:

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Hónap, hét

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Azért kezdem ezzel, mert később jó hivatkozási pont lesz. A hónapok eredetileg a hold ciklusaiból alakultak ki. Egy hónapnak nagyjából azt az időtartamot jelenti, ami két újhold között eltelik. A hét is ebből származik. Ugye négy kitüntetett holdfázist tartunk számon: újhold, első negyed, telihold, harmadik negyed. Egy hét az az időpont, ami két ilyen fázis között eltelik. Csak mivel a Hold nem 28 nap, 0 órás ciklusban működik, így a rendszer nem kerek. A hét vesztette el egyrészt az eredeti csillagászati fogalmát. Hogy könnyebb legyen kezelni, egy hét az ma, meg már régen hét napból áll, függetlenül a holdfázistól.

A hónap igyekezett jó ideig megmaradni a hold teljes ciklusánál. Ezért nem lett 28 napos hónapjaink voltak, hanem jellemzően 30 naposak. Nem egyszerűsítettük a héttel együtt ezt, nem mondtuk ki, hogy oké, ha egy hét hét napból áll, akkor egy hónap álljon négy hétből, így minden hónap 28 napos. Emiatt esik a hónap első napja a hét más és más napjára.

Ebből az a tanulság, hogy nem magától értődő az, hogy a naptári ciklusainknak egybe kellene esnie a csillagászati ciklusokkal. Oké, a hold ciklusai, fázisai nem annyira hatnak ki sem az ember, sem a természet működésébe markánsan, így könnyebb volt elszakadnia a hónap, hét fogalmának a tényleges csillagászati jelenségtől.

~ ~ ~

A hét kezdőnapja is érdekes. A zsidó-keresztény hagyományban ugye Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik nap megpihent. A tízparancsolat 10. pontja héberről magyarra fordítva valahogy úgy hangzik, hogy:

„Emlékezz meg a szombat napjáról, hogy megszenteld azt.Hat nap dolgozz és végezd minden munkádat, a hetedik nap azonban az Örökkévaló, a te Istened szombatja. Ne végezz semmilyen munkát te, se a fiad, se a lányod, szolgád és szolgálólányod, se barmod, se a jövevény, aki a kapuidon belül van, mert hat nap alkotta az Örökkévaló az egeket és a földet, a tengert és mindazt, ami azokban van, de megnyugodott a 7. napon – ezért megáldotta az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt.”

Tehát a zsidó hagyományban a teremtés első napja vasárnap, a teremtés utolsó napja péntek, és szombat az a nap, amikor Isten megpihent. Így a vasárnap a hét kezdőnapja.

Viszont a katolikus hagyományban a tízparancsolat már így került át:

„3. Az Úr napját szenteld meg!”

A katolikusok áttették az Úr napját szombatról vasárnapra. Emögött az a megfontolás állt, hogy Jézust vasárnap feszítették keresztre, és az új szövetség (szándékosan írtam külön) miatt innentől ezt kell tekinteni az Úr napjának. Így került át hetet lezáró ünnepnap szombatról vasárnapra, és így került át a hét kezdete vasárnapról hétfőre. (Bár ez utóbbi sem triviális, megtarthatták volna a vasárnapot hétkezdő napnak, és kezdődhetne ettől még a hét vasárnappal. De nem ez lett a szokás.)

Viszont a kereszténységnek is vannak olyan ágai – ortodoxok, adventisták –, amiknél továbbra is a szombat az Úr napja, az az előírt pihenőnap, ünnepnap. Bár a világ legtöbb országában a hétfő a hét kezdőnapja, és nemzetközi szabványok is rögzítették ezt, de vannak országok, ahol továbbra is a vasárnapot tekintik a hét kezdőnapjának.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Év

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Itt is külön lehet választani a naptári ciklus hosszát és a kezdetét.

Nyilván van valami praktikus megfontolás abban, ha a naptári év ciklusideje szinkronban van a csillagászati ciklusokkal. Ez nem szükséges, de van praktikus oldala, így pl. nem kell számolgatni, elég azt tudni, hogy a paradicsomot a naptári év adott időszakában, a sárgarépát meg egy másik időszakban kell ültetni. Viszont vannak olyan kultúrák, ahol a naptári év nincs szinkronban a csillagászati évvel. Pl. az iszlám naptárnál a naptári újév néha tavaszra, néha nyárra, néha őszre esik.

„Mekkora hülyeség már, hogy egy naptári év nem esik egybe a csillagászati évvel!” – mondhatnánk. Ők meg joggal mondhatják azt, hogy már miért kellene egybeesnie. Pont úgy, ahogy egy holdnaptárat használó kultúrában élő ember kiakadhatna ránk, hogy „mekkora hülyeség már, hogy a hónap nem esik egybe a hold ciklusával, fázisaival”, és mi ugyanolyan jogosan mondjuk rá azt, hogy már miért kellene egybeesnie. Egyik egyezés sem cél, pusztán szokás, tradíció, ha mégis az.

Aztán vannak kevert naptárak, ahol a nap és hold is szerepet játszik a naptári ciklusoknál. Itt az év hossza próbálja követni a nap körüli keringés idejét, ezért a zsidó naptárban egy év átlagosan egy csillagászati évnek felel meg, de mivel a hold is meghatározó a naptárban, ezért egy adott év hossza – és kezdete – változhat. Pl. a zsidó naptár ilyen jellegű, és mivel Jézus keresztre feszítésének egy zsidó ünnephez van köze, így lett a keresztény hagyományban is a húsvét, a pünkösd mozgó ünnep.

A ókori római naptár egy sajátos megoldást alkalmazott. Az év kezdőpontja a mai március elejére esett. Ezt tükrözik a hónapneveink, így lett a szeptember – ami a latin septem (hét) szóból ered, arra utalva, hogy ez a hetedik hónap – a mi naptárunkban a 9. hónap. A naptári év márciustól decemberig tartott. A december és március közötti időszakot nemes egyszerűséggel nem tartották számon, nem volt neve.

Van ebben logika. Tavasszal, március eleje környékén kezdenek kihajtani a növények, rügyet bontani a fák, ekkor indul el az élet a természetben. Aztán jön a nyár, majd az ősz, a termények betakarítása, majd az őszi vetés, meg még néhány tennivaló, néhány élelmiszer feldoglozása az év végén, ami kitart novemberig, esetleg decemberig. Aztán van a természetben egy szünet, egy holt időszak, amikor látszólag nem sok minden történik. Ez az időszak nem az év eleje, nem az év vége, ez egy szünet két egymást követő év között.

De a julián naptár bevezetése előtt egy év a rómaiaknál sem tartott közel sem 365 napig. A hónapok hossza nagyon változó volt, és politikai megfontolások miatt előfordult, hogy késleltették, vagy éppen siettették az évkezdetet, így komoly elcsúszások voltak a naptári év és a csillagászati év között.

Szóba került már az év kezdete. Ez megint nem magától értődő. Ugye már írtam, hogy a január-február környéki időszak úgy isten igazából egyik természeti évhez sem tartozik, szünet a két év között. Hogy most ezt a szünetet egy naptárban az év végéhez vagy az év elejéhez csapjuk hozzá, az egy önkényes döntés. Nyilván van az emberben egy olyan kép, hogy az ember előbb dolgozik, aztán pihen. A hét is ez alapján működik, hat nap alatt megteremtette Isten a világot és a hetedik nap pihent meg. Nem egy napot pihent és utána a többi hat napban megteremtette a világot. Így van érv arra, hogy a január-február környéki időszakot az év végéhez csapjuk hozzá.

De történelmileg úgy alakult, hogy nem így lett. Ennek a római vallásban is kereshető az oka, illetve a kereszténység rá is ültette a római ünnepekre a keresztény ünnepeket, Jézus a téli napfordulón született. Nyilván van ennek valami misztikus értelme, ekkor fordul meg a ciklus, eddig rövidültek a nappalok, ettől a ponttól kezdődnek hosszabbak lenni a nappalok. Szokták is mondani, hogy a téli napforduló a fény születésének az ünnepe. Tehát részben tradicionális, részben meg érthető misztikus okok miatt a keresztény kultúrkörben a téli napforduló az év kezdete.

Illetve nem teljesen. Annak is megvan az oka, hogy az év kezdete egy héttel későbbre helyeződött, de nem fejtem ki, így is túl hosszúra kezd nyúlni ez a válasz.

Röviden: az, hogy mennyi ideig tart egy naptári év, ezt szinkronban tartjuk-e a csillagászati periódussal, az szokás, önkényes döntés kérdése. Az is szokás és önkényes döntés kérdése, hogy mikor kezdődik az év. Vannak praktikus, meg logikus megfontolások, de nem szükséges ezeket figyelembe venni.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Nap

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Az, hogy milyen hosszú egy nap, az nem kérdés. Itt annyira praktikus és annyira megszokott, hogy egy naptári nap hossza megegyezik a csillagászati nap hosszával, hogy ebben nem igazán tudok olyan kultúrát, ahol alternatív megoldás lenne erre.

A nap kezdőpontja viszont érdekes kérdés. Ugye az természeti ciklusnál is megvan ugyanaz, mint az évnél. Az ember reggel felkel, dolgozik, ebédel, pihen, vacsorázik, majd lefekszik aludni. A kettő között van egy holt időszak, az alvás, ami nem tartozik igazán egyik és másik nap aktív részéhez sem, tulajdonképpen ugyanolyan logikus lenne a nap elejéhez és végéhez csapni. Viszont az aktív időszak reggel kezdődik. Csak van ezzel némi gond…

A napfelkelte időpontja változik. Részben az évhez képest változik, télen később, nyáron korábban kel a nap. Nem túl jó viszonyítási pont. Másrészt hogy mennyivel tér el a napfordulók reggelének időpontja a napéjegyenlőséghez képest, az meg a földrajzi helytől is függ. Így nyilván a viszonyítási pont az a pillanat lett, mikor a nap a legmagasabban jár az égen. Csakhogy ez teljesen érezhetően a biológiai napunk közepére esik, így a nap kezdetét ennek az ellenpontjára, éjfélre tették…

Illetve nem teljesen. Ugye a keleti/nyugati hosszúság fokban van megadva. Mivel egy nap 24 óra, és a Föld 360°-ra van felosztva, így 1° eltérés 4 percnyi eltérést jelent a nap delelésének időpontjában. Magyarország ilyen szempontból nem túl nagy ország, de Szentgotthárd a 16,273°-ra, Tiszabecs a 22,822°-ra esik, hogy mikor jár a legmagasabban az égen a nap, abban a két település között 26 perc különbség van. Nyilván mégis praktikus, hogy a 12:00 ugyanabban a pillanatban legyen az ország két településén, így eleve nem igaz az, hogy a téli időszámítás napkezdete összhangban lenne a nap helyzetével.

Ráadásul nagyobb régióknál is vannak praktikus okai annak, ha együtt jár az óra. Nálunk és Spanyolországban ugyanazt a pillanatot jelenti a 12:00, pedig Santiago de Compostela és Tiszabecs között van 14,281° „távolság”, ami a nap delelése között majdnem egy óra különbséget jelent. De vannak olyan időzónák, amik teljesen elvetemültek.

Tehát eleve nem igaz teljesen az, hogy a téli időszámítás és a csillagászati ciklus fordulópontja szinkronban lenne.

~ ~ ~

Ott az óraátállítás kérdése is.

Ugye három különböző ciklust említettem az elején, a csillagászati, a természeti és a naptári ciklust. Az óraátállítás célja, hogy eltolja az ember természeti ciklusát a csillagászati ciklushoz képest, az ember a nap deleléséhez képest korábban, vagy később keljen. Hogy ez most valóban annyira praktikus-e vagy sem, az más kérdés, nyilván erről van vita, mikor bevezették a nyári időszámítást, akkor praktikusnak tűnt, ma meg már az eltörlése van napirenden. De ez egy másik kérdés, amiről nyilván lehetne parttalan vitát folytatni, de kétségtelen, hogy a nyári időszámításnak ez a lényege, eltolja a természeti és a csillagászati ciklust egymáshoz képest.

(Az ember annyira nem érzékeny ilyen eltolásra. Elve az egyes emberek eltérnek egymástól, van, aki ha tehetné korán feküdne le és korán kelne, van, aki meg ha tehetné későn feküdne le és későn kelne. Ugye erre van a pacsirta/bagoly típus megnevezés. De tudunk egymáshoz alkalmazkodni, a kényelmes, személy szerint természetes életritmust el tudjuk tolni egy közös életritmusba.)

De mi a helyzet a naptári ciklussal? Két kézenfekvő megoldás lehetséges:

1. A naptári ciklust a csillagászati ciklushoz kötve hagyjuk. Ez felvet némi problémát. Ugye ez azt jelenti, hogy az év egy adott részében 8:00-kor kezdődik az iskola, egy másik részében meg 9:00-kor. Az év egy adott részében 22:15-kor megy az utolsó vonat, a másik részében meg 21:15-kor. Óraátállítás helyett menetrend, nyitvatartási idő, munkaidő, ébresztőóra átállítás lenne. Nem helyenként, hanem mindenhol.

2. A naptári ciklust a biológiai ciklushoz kötve együtt toljuk el a csillagászati ciklushoz képest. Ekkor a napi tevékenységeink és az óra együtt jár, bár korábban, később kelünk, de a felkelésünkkor az óra így is úgy is mondjuk 6:45-öt mutat. Az iskola is korábban, később kezdődik, de az óra mégis 8:00-át mutat ebben a pillanatban. Viszont ehhez az órát kell átállítani.

Mindegyikkel van macera, de a 2. megoldás egy fokkal praktikusabb volt, így nem kell mindenhol két nyitvatartási idő táblát, két menetrendet fenntartani, és évente kétszer cserélni. Oké, van, ahol van téli, meg nyári menetrend például, de az így is, úgy is változna. Viszont a sarki közértnél maradhat a nyitvatartási idő tábla télen-nyáron.

Ha innen nézzük, akkor logikusabb volt az, hogy a naptári nap kezdőpontját csúsztassuk el a csillagászati nap kezdőpontjához képest, ami már eleve csak körülbelül volt szinkronban így is, földrajzi helytől függően volt némi eltérés a kettő között.

> Az hogy van, hogy a Wiki adatai szerint 266,25 nap van egy évben?

Ez hol olvastad?

[link]

Naptári év: … A naptári évet a Gergely-naptár szerint feloszthatjuk: […] 365 napra (szökőévben 366 napra)

…

A sziderikus év az az időtartam, ami alatt a Föld az állócsillagokhoz képest megkerüli a Napot.

365,256363051 SI nap (365 d 6 h 9 m 9 s) (J2000.0 epochára = 2000. január 1. 12:00:00 TT).

A tropikus év az az időtartam, mely a Fiktív egyenlítői középnap két egymást követő tavaszpont-áthaladása között eltelik.

31556925,9747 efemerisz másodperc vagy 365,24218967 SI nap (365 d 5 h 48 m 45 s) (J2000.0 epochára).

…

Az anomalisztikus év az az időtartam, ami alatt a Föld napközelből újra napközelbe kerül, másképpen perihéliumtól perihéliumig tart.

365,259635864 SI nap (365 d 6 h 13 m 52 s) (J2000.0 epochára).