Gépalapok rezgése?

Olyat nem csinálsz, hogy a gép csak simán le van rakva a betonra, mert akkor le fogják harapni a fejedet.

Legegyszerűbb esetben is a gépnek minimum saját lábazata van, amely állítható. A gép beüzemelésénél ezekkel a gépet kétirányban be kell vízszintezni, pl. szerszámgépek esetén a szerszámgép pontossági vizsgálatait előíró szabvány szerint.

A rugót pedig több elem jelenti, ideális esetben a gép saját lábazata, ill. a beton és a gép közé iktatott csillapítóelemek, pl. gumibak.

A beton általában igen merev az ágyazáshoz képest, így annak rugózó hatását el lehet hanyagolni. Ezért kell minnél vastagabb betonalap, és amiatt is, hogy a rezgések ne közvetítődjenek át más gépekre. Ha vékony a betonalap vagy túl közel van egymáshoz a két gép, akkor ez egy kapcsolt rendszer ahol a betonalap közvetíti a rezgéseket. Ez akkor jelentős, ha a gépben nagytömegű kiegyensúlyozatlan alkatrészek vannak és a talpazatra átadódó terhelés időben lökésszerű de lassú (pl.gyalugépek, rázóberendezések).

A csillapításról annyit, hogy az mindig van, és kell is hogy legyen, csak baromi nehéz mérni...

Előfordul, hogy a gép csak "simán" a betonon, sőt rögzítik is hozzá csavarokkal.

Ilyenkor viszont gondoskodni kell arról, hogy az a betontömb amin a gép van, tudjon "rugózni". Ezt vagy úgy érik el, hogy a betontömb körül valamilyen rugalmas anyag van, vagy ahogyan a rajzodon is szerepel:

[link]

Persze ezek nem éppen alacsony költségvetésű gépek... Viszont ez a megoldás valóban biztosítja azt, hogy gyakorlatilag ne terjedjenek át rezgések a gépre az üzem többi részéből.

Nálunk 300 tonnás marógépek vannak így telepítve, beton ágyban vékony rugalmas burkolatban még egy betontömb, amire a gép rögzítve van.

Persze nem ez az összes csillapítás.

A gép egész szerkezete tartalmaz csillapító elemeket. A gépágy vagy öntvény, vagy betonnal kiöntött hegesztett szerkezet.

Még így is van olyan megmunkálás, amikor az irodánkban, külön épületben, 30 méter távolságból mennek a poharamban a szódában a rezgésgyűrűk.

Isten bizony nem tudom, hogy a magas, a gépalapot is körülvevő talajvízszint ront vagy használ csillapítás szempontjából.

Van olyan, hogy nincs beton medence, vagyis alulról nincs beton ágy a gép betontéglája alatt, csak a csarnok betonozásától különválasztott egység a gépalap. A csarnok betonjától van, hogy kitöltetlen dilatációs hézag választja csak el.

[link]

A valóság persze, több elemből áll össze. Az általad említett modell lényege, hogy úgy közelíti a valóságot, hogy a gyakorlatban lévő összes elemet összevonja, és szeparálja koncentrált paraméterű elemekre (rugó, csillapítás).

Ehhez tulajdonképp nem kell számítógépes szimuláció (bár több szabadságfokú rendszereknél indokolt lehet).

Sokkal inkább méréstechnikai van a máttérben, ún. modális analízis.

A műszaki gyakorlatban ugyanis az alapprobléma az, ha rosszul van összeállítva a lengőrendszer, akkor káros rezgések is felléphetnek, amelyek pl. egy forgácsoló gép esetében a munkadarabok felületi minőségét erősen befolyásolhatja.

Sajnos a történet nem is mindig olyan egyszerű, ugyanis a szerszám kopása, a munkadarab alakja és tömegeloszlása, a csapágyak állapota is befolyásoló tényező. Igényesebb helyeken és ahol nagy tűréspontosságra, jó felületi minőségre van szükség, most már ún. rezgésdiagnosztikát alkalmaznak.

Aztán persze a modellezés elég bonyolult lehet mindig, ha egy többszabadságfokú rendszerről van szó. Ugyanis ilyenkor pl. végeselemes szimulációkban kell a merevségi mátrix, csillapítási mátrix, stb. Persze a csillapítás itt is kérdés, gyakran ún. arányos csillapítással számolhatunk.