Miért nem tértek vissza soha a Holdra?

Meglepett, hogy nem újrakiemelt hanem ma kiirt kérdés, nem volt már ezerszer? Keresés funkció?

Az űrverseny egyszeri alkalom volt, egy hidegháborús helyzetben próbálta túlpózolni egymást két nagyhatalom, ráadásul a Szovjetunió vitte bele végül az USÁt, azzal hogy megelőzték őket minden űrrel kapcsolatos elsőségben (első műhold, első állat és ember az űrben, stb.), hogy muszáj legyen valami akkora húzással előrukkolniuk, ami visszaállítja a presztizsüket, hogy ők a világ technológiailag vezető országa. Vsszanézve megdöbbentő egyébként, hogy mennyire kockázatosak voltak sokszor egyébként a küldetések, mennyire fejletlen volt még a technológia és az ismeretek, milyen könnyen elromolhatott volna valami (és el is romlott sokszor, lásd Apolló 11 stb.) De megcsinálták, és onnantól kezdve nem volt már nagyon okuk folytatni, pláne miután az egész hidegháború lecsengett.

A közhiedelemmel ellentétben az embernek nincs sok keresnivalója az űrben. A Hold egy halott kősivatag, se lélegezhető légköre, se termékeny talaja, van viszont rengeteg káros UV sugárzás (a Naptól őket nem védi a légkör). Nincs semmi okunk, hogy visszamenjünk. Egy bázis fenntartása, a folyamatos utánpótlás fellövése rakétával, csak szivná a pénzt és hasznot nemigen hozna. Nem véletlen, hogy 1 db nemzetközi űrállomás létezik már csak (ez is elsősorban oktató-bemutató funkciókat lát el), miután az USA-orosz űrállomásokategyesitették.

És persze az is hozzájárul, hogy a figyelem másfelé terelődött. A molekuláris fizika felé, a körnezetvédelem felé, a társadalmi-gazdasági problémák felé. A NASA büdzséjét is rengetegszer megnyirbálták, az amerikaiak szivesebben látnának egyújabb adócsökkentést, mint hogy újab rakétákat lőjünk fel a semmiért, hogy pár űrről álmodó tudós örülhessen.

Ja bocsánat, még a kérdésben is valamit korrigálnom kell:

Hogyne tértek volna vissza a holdra. Összesen 12 ember sétált a holdon (küldetésenként kettő, az összesen 6 űrsétás holdraszállás), és dupla ennyi (24) olyan küldetésben, ahol nem hagyták el az űrhajót. És akkor ehhez jönnek a legénység nélküli, robotizált küldetések.

Legutoljára például ez év (2019) januárjában a kinai

Chang'e 4 volt az első, ami a Hold sötét oldalán landolt és onnan küldött képeket.

"ami a Hold sötét oldalán landolt és onnan küldött képeket."

Az melyik oldala? :)

^a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutátja a Föld felé. “Kötött keringés” (gravitációs szinkronizáció, befogott keringés) az a jelenség, ami elsősorban eltérő tömegű és egymástól kis távolságra lévő égitestek esetében megfigyelhető, amikor az árapályerők addig-addig lassították már a kisebbtestet (lényegében ez olyasmi, mint a súrlódás, a mozgási energia lassan hőként eltávozik), hogy beállt egy egyensúlyi állapotba, ahol a keringési ideje a nagyobb test körül épp annyi, mint amennyi idő alatt a saját tengelye körül megfordul. (A Holdon ezért 1 hónapig tart egy nap, pont annyi idő, amennyi alatt a Föld körül is megtesz egy kört.)

A távolabbi oldalt azért hívjuk a “sötét” oldalnal, mert távcsővel nem megfigyelhető a fenti okból. Annak persze semmi köze hozzá, higy mennyi napfény éri (pont azért változtatja az alakját a holdsarló, mert más oldalról éri a fény).

#3

India meg Kína ilyen szempontból nem ellenfél. Nekik még nincs meg a technológia egy ilyen projekthez és ha ilyen ütemben fejlődnek évtizedekig nem is lesz. A NASA-nak adva van minden csak egy kis pénz meg motiváció kéne és már 1-2 éven belül megoldanák a visszatérést a Holdra.