Miért nem tértek vissza soha a Holdra?

Mert tul költséges nem éri meg.

1x voltak elhozták mi kell minek ujra?

Jelenleg egyetlen űrvállalatnak sincs KÉSZ megoldása a dologra.

Ugyanúgy, mint anno, viszonylag gyorsan meg lehetne oldani ma is (bár a megfelelő szállítóképességű rakéta kérdés, jelenleg a Falcon Heavy az egyetlen üzemben lévő, ami talál esélyes lenne, de az igazi náluk is a BFR lenne).

Csak úgy nincs értelme.

Hidegháborús fegyverténynek jó volt golfozni meg gokartozni a Holdon, de ennél ma sokkal több tudományos érték kell ahhoz, hogy jogalapot adjon a hatalmas költségekre. Akkoriban nagy érték volt az első műszereket letenni ott és kőzeteket hazahozni, ma már ez kevés.

Például holdi bányászat előkészítése, bétateszt lépés a Mars-út előkészítésére stb.

Erre mennek is az előkészületek.

Amúgy mint a hatvanas években, ma is létrejött egy kis verseny, ki lesz az első, de ez közel sem olyan vérre menő hajsza, mint a Szu-USA verseny volt.

A NASA SLS rakétájának határideje nyúlik, mint a rétestészta, költségei egekben, így a magáncégek közül az első, aki összehozza a szükséges technikát, valószínűleg nagy állami bérrendelést nyer.

Meg hát Kína is nagyon nyomul.

A reális feltételezés egy 5-10 éven belüli emberes holdraszállás.

"Ami azt illeti, földről irányított robotok helyett élőembert utaztatni esztelen és hasztalan, nem sokkal több, mint showműsor a tévék számára."

Attól függ, mi a hosszútávú terv. mert ha például bányászat, akkor kivédhetetlenül kell ember oda, legalább az elején. Ha kutatólaboratórium, akkor is.

Egy teljesen robotizált akármilyen ipar beüzemelésére nem elegendőek 100%-osan a robotok, ah kész, akkor már talán. Első karbantartási igényig.

Én inkább a Marsról mondanám azt, hogy az első embert akkor érdemes odaküldeni, amikor már automatikusan beüzemelt élhető lakótér várja.

És mint fent írtam ,a robotizálás mai szintjén ez még lehetetlen mutatvány. Bár valószínűleg csak 1-2 évtized kérdése.

Mert annak idején az űrversenynek politikai motivációja volt, akkor dúlt a hidegháború, és még nem voltak privát cégek akik megpróbálták volna drasztikusan csökkenteni a kilövések, rakéták költségeit hogy aztán meg tudjanak élni belőle. Mert hogy a NASA sose lesz rá képes egyedül az biztos, túlságosan leköti őket a bürokrácia. Egy rakétamotort legyártanak Alabamában, az üzemanyagot Utah-ból szerzik, az egészet Mississippi-ben, Cleveland-ben és Arizonában tesztelik, majd elviszik Floridába, az egész folyamatot Texas-ból irányítják, a tudományos háttérhez a kutatásokat pedig Kaliforniában végzik. Mindeközben a költségek csak nőnek és nőnek, nem zárhatod be egyik helyet se hogy aztán az USA másik felén, egy helyen legyen minden mert akkor egy rakás munkanélküli lesz mindenhol és az egy politikus esélyeit se növeli az újraválasztásra.

Ezért kellett várni egész eddig egy komolyabban vehető űrprogramra ami a Hold és a Mars felé irányul, mert ezekhez már magáncégek kellenek, amelyek képesek minden dollárt élére állítani, rakétákat újrafelhasználni stb.

Meg aztán nem volt semmi vírus meg egyéb fenyegetés (mint régebben az Óvilágban) hogy embertömegeknek el kellene hagyniuk az addig ismert világukat hogy az ismeretlent felfedezzék. Az már szerintem elég politikai nyomás lett volna hogy elérjünk megint a Holdig.

Visszatért a NASA a holdra - egész konkrétan az Apollo 11 után még 5 emberes Apollo küldetés járt a Hold felszínén, a legutolsó 1972 decemberében. Összesen vagy 2 hetet töltöttek űrhajósok a Holdon és valljuk be - nem nagyon van ott látnivaló.

Azóta azért nincs emberes holdküldetés, mert tökéletesen értelmetlen. Vizsgálni lehet bolygó körüli pályáról vagy robotokkal is jóval olcsóbban és hatékonyabban.

Mi a fenének mennénk ?

Akkoriban sem azért mentünk, mert annyira kibírhatatlan volt az élet a hold kőzetek nélkül.

Egyszerűen csak technológiai erőfitogtatás volt a Freddy és a Szása között.