Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
23 éves leszek 2 és fél éve vagyok szingli, mi lehet a probléma?
Sziasztok! Már 2 és fél éve vagyok szingli lassan, az előző kapcsolatom fél évig tartott, az volt eddig a leghosszabb és a legkomolyabb, sajnos abban sem feküdtem le a barátnőmmel, tehát szerelemből még nem csináltam. Az utóbbi két és fél évben nagyon sok mindent megpróbáltam, minduntalan nyomom a tindert kicsit kevesebb sikerrel, de néha horogra akad egy-két ember. Személyesen is próbálkoztam, csak a gond az, hogy a legtöbb lány, akibe belefutok és tényleg érdekel, már párkapcsolatban van. Személyesen a lányok szinte nem is keresik a társaságom, de úgy emberek se nagyon szoktak odajönni hozzám, pedig mindenkivel úgymond jó kapcsolatot ápolok, valakivel nagyon benfentes kapcsolatom van, ennek ellenére mégsem jönnek oda hozzám munkaidőben vagy egyetemen beszélgetni.
Az elmúlt időszakban kezdtem nagyon frusztrálttá válni, mert egyre inkább kijön a magányból és a folyamatos visszautasításból származó önértékelésbeli önbizalomhiányos depresszióm. Úgy érzem senkinek sem kellek, senkit nem érdekelek igazán. Ha tinderen lematchelek egy csajjal, akkor pár szóváltás után eltűnik, (nem ír vissza, mert nem akar, vagy letörölte az appot, esetleg unmatchel) vagy van olyan, hogy instagramon folytatjuk a beszélgetést, hajlik arra, hogy találkozzunk - aztán nem igazán van olyan nagy volumenű beszélgetés, nem mondok semmi creepyt, de egész egyszerűen nem ír vissza már, közömbössé válik a leányzó, ha elhívom valahova nem reagál rá, esetleg "nem ér rá", nemet mond stb.
Nagyon szarul érzem magam emiatt, mert már úgy benne vagyok a korban, hogy legyen egy normális barátnőm. Azt sem mondanám, hogy ronda lennék, de sok lány befriendzoneol ami miatt szintén úgy érzem, hogy nem vagyok elég jó. Nagyon sok emberrel kedves vagyok, és figyelmes, próbálom mindenkivel ápolni a kapcsolatot de ezt vissza már egyáltalán nem érzem. Nagyon hiányzik már egy társ az életemből, akire számíthatok, akivel törődhetek, akiről tudom, hogy ugyanúgy számíthat rám, és törődik velem, és magamért szeret. Viszont a folyamatos visszautasítások miatt teljesen magambafordultam, nehezen nyitok mások felé stb...
Szerintetek mi lehet a probléma, és hogyan orvosolhatnám?
Na jött a sok okos akinek még barátnője se volt, az ilyen suttyókra ne is hallgass, itt élik ki ingerszegény életüket:D
Egyébként szerintem ez a rész lesz a ludas:"Nagyon sok emberrel kedves vagyok, és figyelmes, próbálom mindenkivel ápolni a kapcsolatot... "
Sz@rj mindenkire, és mindenki véleményére, és hidd el jobban kezdenek értékelni. Persze tudom ezt nehéz megtanulni, de kellő tudatossággal sikerül.
Már a kérdésed megfogalmazásából is pontosan látszik, hogy mi a probléma:
"Személyesen a lányok szinte nem is *keresik a társaságom*"
"emberek se nagyon szoktak *odajönni hozzám*"
"mégsem *jönnek oda hozzám*"
Haver, te komolyan a lányoktól várod, hogy odajöjjenek hozzád és randira hívjanak, Ryan Goslingnak képzeled magadat vagy miafacom?
Egyetlen megoldás, hogy szedd össze magadat, növessz pár golyót és TE MENJ ODA A LÁNYOKHOZ ismerkedjél velük és hívjad őket randira.
Ha nem vagy különlegesen kigyúrt ÉS különlegesen jóképű vagy különlegesen gazdag, akkor megsúgom, hogy nem a lányok fognak elhívni randira, hanem neked kell elhívni őket.
Még időben szembesüljél ezzel, 23 évesen nincsen késő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!