Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Feladjam, vagy harcoljak? Ti mit gondoltok erről? Hogyan cselekednétek a helyemben?
Sziasztok! Először is elnézést a sok kérdésért, megpróbálok rövid lenni 😊 .
16 éves vagyok és a fővárosba járok szakközépbe. És az a bajom, hogy már tél kezdete óta csak azon vagyok, hogy eljárjak kimozduljak kicsit és hátha megtalálom azt a lányt, akit keresek oly régóta. A suliban egy két lány van, ők is felsőbb évesek. Reggelente busszal megyek suliba és közben egyáltalán nem szálnak fel korombeli lányok. Pedig tömött a busz mindig. És nem tudom, hogy most mit tegyek. Élvezem a szabadságom, és a hobbiamimmal foglalatoskodjak, amit eddig is mindig megtetem, ha volt lány, ha nem, vagy ha tovább várnék és megpróbálnék keresni lányokat valahogy. Nem tudom mi a helyes út és dönteni sem tudok. Főként azt nem szeretném, ha kiderülne, hogy rossz úton haladtam és felnőttem közben. A másik, hogy nem merem az életre bízni, hogy mikor kivel találkozom össze. Mert nem hiszem el, hogy ez megtörténhet. Pedig nagyon jól tudom, hogy az a lány lesz a legjobb akivel a sors hoz össze. Azért sem szeretném hagyni mert nekem a feladatom, hogy a lánynak udvaroljak. A lány is ezt várja ez a normális. De megtenném, ha tudnám, milyen út vezet idáig. És azt kell mondanom, hogy most jön a tavasz és még kevesebb esélyem lett, hogy ismerkedjek…szeretek bicajozni és minden olyan sportot, ami nem mással van hanem egymagam vagy a barátaimmal van együtt és mozgunk. Egyszerűen nincs lehetőség, hogy ismerkedjek. Az internetet kilőttem, mert azt szeretném, ha először élőben látnám meg a lány szemeit és a lánynak is jobb, mert úgy ismer meg igazán milyen vagyok. Nem szeretném feladni sem, de kicsit belefáradtam, hogy folyton keresgélek és nem akartam függője lenni, de úgy érzem sikerült. És hibába vannak barátaim, velük nem megyek el ismerkedni. Szóval tanácstalan vagyok, hogy milyen úton induljak el, és milyenen folytassam. Szeretek egyedül is lenni, de nagyon sokszor érzem egy nap, hogy hiányzik az ölelés, a törődés, a szeretet :(
De tisztában vagyok vele, hogy az élet nehéz, de nem hiszem, hogy ebből nincs kiút.
Ha a helyzetemben lennétek, mit csinálnátok, hogy döntenétek? Érdekel a véleményetek!
És előre is köszönöm a válaszokat!
válasza:Na szia te kis reményvesztett 16 éves!:D
Azért jöttem, hogy segítsek, de én a magam módján fogok.
Első feladat: Ne görcsölj, hiába jársz ki, teljesen felesleges, ott fogod megismerni a nagy őt, ahol a legkevésbé sem gondolnád. Olyan pillanat lesz, amit nem tudsz majd elfelejteni és semmit nem tehetsz ellene. Hiába sürgeted az időt, ha még nem állsz készen.
Azt írod élvezed a szabadságod, ez egy szép dolog, azonban valóban így van vagy csak áltatod magad?
Az emberek mindig félnek egyedül élni, de előtte magadat kellene megismerned mielőtt másokat akarnál érted?:D Döntésképtelen vagy, ez már azt jelenti, hogy magadat sem ismered.
16 évesen azt gondolod, hogy a világ elszalad és közben nem lesz senkid, tévedsz. Inkább tedd a dolgod, ami szolgálja a jövőd, legalábbis az illúzió világod.:) Pl: Az átlagos emberi hülyeségek-> kocsi,pénz,ház,suli,tanulás,nyelv stb..
Túl sokat rágódsz a világon, mint én. Ha azt hiszed ilyen kis küldetésed lenne a világban, hogy egy lánynak udvarolj tévedsz...
A sors az egyetlen dolog, amit jobban ismerek bárkinél és Hidd el előre megvan írva. Mindegy melyik úton jársz most, a jón vagy a rosszon, ha úgy is ugyanoda vezet. Tudom furán hangzik.:) De én megálmodom a jövőt, látom mi fog történni velem. Néha meg is érzem álmok nélkül is, a sorsot pedig a saját szememmel látom.
Te is képes vagy rá talán, nyisd ki a szemed és keresd a jeleket és kövesd azt. Ha ez esetleg érdekelne komolyabban, akkor írj rám.
Elhiszem, hogy magányos vagy, jelenleg én is, de ez pont azért van, mert egy fiúra vágyok, akit 7 évvel ezelőtt ismertem meg, és ahogy megláttam már tudtam, hogy őt nekem rendelte az ég, és együtt leszünk a végére, nagyon nehéz nélküle, de tudom, hogy más nem kötné le a figyelmem, és nem lennék szerelmes senkibe, csak belé, bonyolult téma sokan nem értik, de én tudom, hogy ő az enyém.
Egyszer elváltunk még amikor kisebbek voltunk és azt gondoltam sohasem látom többé, de az élet visszahozta nekem mindig, azonban sosem maradhattunk együtt tovább, mert mind a kettőnknek más úton kellett járnia, még tanulnunk kell de nem földi értelemben, ezért nem lehetünk még együtt.
Kitartás, csak várj, légy türelmes és betoppan majd a nagy ő, ha készen állsz rá.
válasza:Jajj, ne szomorkodj!
Figyelj. Ne add fel SOHA DE SOHA DE SOHA. Én tudom hogy mit érzel, olyan mintha kellene egy kistörődés, és szeretet. Pontosan ezt már én is átéreztem. Ne gondolj arra, hogy lehet hogy soha nem találod meg az igazit. Még olyan fiatal vagy és előtted van az egész élet! Próbáld meg élvezni a sulit, hobbikat, meg...az életet! Ha szomorkodsz nem fogsz semmire se jutni.
Lehet hogy ez hülyeség, de szerintem keress egy olyan hobbit (ha eddig nem ilyen volt) amivel kicsit jobban kimozdulsz és ahol sok ember van és ismerkedhetsz. Ne add fel és próbáld meg a jó oldalát látni a dolgoknak.
Például:
1. Ha nagyon erőltetnéd és megismernél egy lányt mondjuk most, lehet hogy nem sülne el jól mert a sors nem úgy akarta hogy erőltessétek a kapcsolatot. Ezért inkább jobb várni és megismerni életed szerelmét :)
2. Még előtted az egész életed, olyan fiatal vagy még, ne szomorkodj ilyeneken, mindenkinek van valaki a Földön!
3. Bármi megtörténhet, lehet hogy akkor ismerkedsz meg A LÁNNYAL (csupa nagybetűvel) amikor nem számítazs rá! Legyél pozitív és nyitott a világra.
Szóval, ne szomorkodj, és próbáld meg elterelni a figyelmedet arról hogy egyedül érzed magad. Majd eljön az ideje annak hogy találkozz a tökéletes lánnyal. Hajrá! ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!