Miért van az, hogy mindig olyanokba szeretek bele, akikkel semmi esélyem összejönni?

azért van, hogy mindig olyanokba szeretsz bele, akikkel semmi esélyed összejönni, mert mindenkiről azt hiszed, akibe beleszeretsz, hogy semmi esélyed összejönni vele.

"Az egyetlen dolog, ami közted és a célod között áll nem más, mint az a szar sztori, amit magadnak adsz elő, hogy miért is nem lehet elérni mindazt, amit szerentél..." - Jordan Belfort, Wall Street farkasa (az ipsét nem bírom, de a mondása nagyon igaz)

nem állítom, hogy minden csak azon múlik, hogy te hogy állsz hozzá, de őrülten sokat számít. amíg úgy kezeled a dolgokat, hogy semmi esélyed összejönni, meg úgysem érdekel, és értelme sincs próbálkozni, addig tényleg nincs esélyed, mert nem is adsz magadnak esélyt. Wayne Gretzky híres hoki játékos mondta, hogy egyetlen olyan kapuralövésed sem fog sikerülni, amit meg sem próbálsz.

tenni kell érte, hogy sikerüljön. meg kell próbálni, adni kell egy esélyt, mert ha megpróbálod kideríteni, hogy vajon sikerül-e, akkor vagy igen, vagy nem. ha meg sem próbálod, akkor biztosan nem. ha megpróbálod és nem sikerül, akkor legalább biztosan tudod, hogy nem sikerült és tovább tudsz lépni, egy idő után elfelejted és jöhet a következő. ha meg sem próbálod, akkor viszont még sokáig szenvedhetsz és epekedhetsz utána esélytelenül (hiszen nem adsz esélyt sem annak, hogy kiderüljön, hogy lehet-e valami vele) és sokkal később, sokkal nehezebben fogod majd kiheverni és egy hatalmas kudarc élmény marad benned.

akik sikeresek a szerelemben azok általában ugyanazt a mószert használják, mint akik az üzletben sikeresek: bukj el gyorsan és lépj tovább. kezdeményezz, vágj bele, próbáld meg és ismerd fel minél hamarabb, hogyha nem sikerült. ne pazarold feleslegesen az idődet olyasmire, ami nem működik. menj oda, hívd el randira, ismerd meg, derítsd ki, hogy működik-e, ha igen, akkor örülj és folytasd, ha nem működik, akkor heved ki a kudarcot minél előbb, ne hagyd, hogy nagyon összetörjön és minél hamarabb keresd meg a következő esélyest, hátha vele jobban működik majd.

egyrészt ezzel a veszteségeket lehet minimalizálni, nem fogsz annyira hosszan és feleslegesen szenvedni, pláne nem a szenvedéshez szoksz hozzá, hanem ahhoz, hogyan kell minél hamarabb talpra állni a kudarcok után. másrészt minél több tapasztalatot szerzel a kudarcok utáni talpraállásban a sebek hosszas nyalogatása helyett, annál hamarabb megváltozik a viselkedésed is. nem fogsz már félni a hatalmas kudarcoktól, mert tudod, hogy nem olyan vészes, túl lehet élni. amíg nem, vagy csak nagyon ritkán vágsz bele, addig minden randira hívás, minden kezdeményezés olyan, mintha 10 ezer méter magasból ugranál ki egy repülőből egy szakadék felett, ejtőernyő nélkül. ha sikerül gyakorlatot, rutint szerezni benne, akkor rájössz, hogy ez nem életed nagy ugrása egy repülőből, hanem egy rutin feladat. csak addig idegen tőled, amíg nem ismered. minél jobban megismered, annál kevésbé tud rajtad kifogni és annál jobban is fog menni, mert már csináltad és ismered.

gyerekkorodban is pont ugyanígy tanultál meg járni. bizonytalan voltál, féltél, botladoztál, elestél, be is ütötted magad. de ha az első kudarcok után akkor is azt mondtad volna, hogy "semmi esélyem", akkor sosem tanultál volna meg járni. szerencsére akkor még nem volt benned ilyen gátlás, így nem adtad fel, botladoztál, de addig küzdöttél, próbálkoztál és gyakoroltál, míg a végén megtanultál járni, futni, talán még táncolni is. ha még nem tanultál meg táncolni, akkor itt az ideje annak is!!

UI: a kérdésből nem derült ki csak később kommentből, hogy a kérdező lány, de ez igazából nem változtat a lényegen. a fiúknak illik kezdeményezni, de a lány is tehet érte, hogy a fiú kezdeményezzen. adhat jelzéseket, teremthet olyan helyzeteket, hogy a srác észrevegye, hogy kezdeményeznie kéne és ha nincs más megoldás még mindig jobb, ha a lány kezdeményez, hogy kiderüljön, lehet-e valami, mintha azért nem történik semmi, mert a lány illemből nem kezdeményez, a fiú meg mujaságból.

nekem is volt olyan barátnőm, aki kezdeményezett, mert én nem tettem meg és egyikünk sem bánta meg. viszont mindketten bántuk volna, ha a kezdeményezés hiánya miatt nem jöttünk volna össze...

Ezt csak azért hoztam fel, mert szerintem például vannak olyan helyzetek, amikor a te feltevésed azért nem igazán állja meg a helyét, például az én szituációmban sem. Vagy erről hogyan vélekedsz?

#13 voltam