A mai korban ez már baj?

jah jah nagy poén hogy 14 évesen írod ezt...szétröhögtem magam

"Viszont amit észrevettem, hogy a mai világban (legalábbis a tizenéveseknél) már szinte a lány kezdeményez, a fiú pedig csak ül a seggén és várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön." The hell, man? "a mai világban" Éltél már a "nem mai" világban? Tudod, hogy működött egy kapcsolat régen? "szóval most kezdődik nálam ez a szerelem dolog" Megtetszett egy fiú...? Mesélj még erről, légy szíves. Mert ez így katyvasz. Egyébként elvileg egyenjogúság, ha jól tudom, az azt jelenti, hogy akár Te is tehetsz egy lépést a fiú felé. Pl. érdeklődsz iránta, meg akarod ismerni, beszélsz vele, innentől kezdve valószínű leesik neki, hogy bírod. Ha semmilyen jelet nem mutatsz, mi a jófenére vársz? "Tipikusan az a fajta lány vagyok akibe túlzottan sok büszkeség szorult, és én pontosan azt várom, hogy a fiú tegye meg az első lépést." Az ilyen lányoktól óvjon az Isten. Ezekből lesznek a vérfeministák. Áhh...

Az kezdeményezzen, aki szerelmes a másikba. Ha meg sem próbálja , könnyedén elszalaszthatja a "sültgalambot". Már hogyha várja, hogy a "szájába repüljön". Az kezdeményezzen szóval, akiben vágy támadt kapcsolatot kialakítani a másik féllel, aki már vágyik rá, aztán lehet, hogy ez viszonzott, kölcsönös lesz, de ha nem próbálja meg, talál sosem tudhatja meg, mi lett volna, ha, tehát ha a másik esetleg még nem figyel fel rá. Szóval, hogyha szeretnél valamit tőle, neked kell lépned, mindegy, hogy te vagy a fiú, vagy te vagy a lány, még ha félénkebb is vagy, ha fontos neked, hogy ővele kapcsolatot alakíts ki, és tényleg fontos, akkor menjél oda, és barátkozzál vele, ne játszd a "hercegnőt", mert amíg totojázol, esetleg összejön mással, és akkor már késő bánat. Egy próbát mindenképpen megér, aztán ha ő nem akarja, úgy se lesz semmi, de most hát na, a pároddal egyenrangú felek vagytok, és nem kell itten játszani a "büszke úrihölgyet", hanem oda kell menni, ozt lesz ami lesz:D Őelőtte leengedheted az összes határodat, az összes korlátodat, és neki megnyílhatsz teljesen őszintén, ha tényleg úgy érzed, hogy ő lesz az igazi. Előtte nem kell falakat húznod, meg úrihölgyködni, előtte lehetsz teljesen, gátlások nélkül, önmagadat felvállalva egyszerűen csak önmagad. Ne akadályozd már saját magadat a boldogságban, az milyen önsanyargatás már, hogy vársz rá, de nem mersz lépni. Szerintem az lehet akár egyfajta gyávaság is, hogy nem mész odamenni a kiszemeltedhez, pedig "aki nem játszik , az nem is nyer", tehát így nem tudja elnyerni a másiknak a szívét, hogyha esetleg a másik olyan szinten észre se veszi őt. Fel kell venni vele a kontaktot, és ha látod, hogy te is bejössz neki, de mondjuk szereted, és elfogadod, hogy ő félénk, akkor te mész oda hozzá bemutatkozni, és egy idő után majd oldódik a dolog, és fogtok tudni lazábban beszélni.