Életem végéig egyedül fogok maradni ?

Nyugi, én is így voltam mindig mindennel ami még nem történt meg, hogy nem tudtam elképzelni sem hogy egyszer megtörténjen (pl. Szex, hogy anyuka leszek. Stb)

Aztán jött minden magától aminek jönnie kellett. :) próbálj bátrabb lenni és lépni.

Hát ha mindenáron megszólítani akarod a semmiből (vagy félsz, hogy nem lesz más lehetőséged ismerkedni a kiszemelt hölggyel), akkor szerintem leginkább őszinteséggel szólítsd le. Pl.: Szia! Gondoltam, kihasználom az alkalmat, mert ha netán sosem találkoznánk többet, valószínűleg örökké bánni fogom, hogy nem kínáltalak meg a kekszemmel/chipsemmel/akármimmel. Persze ez se jön be mindenkinek, meg szerintem is kicsit olyan derült égből villámcsapás jellege van.

De mondjuk én biztos járkálnék arra, amerre szoktam látni álmaim nőjét, aztán valahogy próbálnék a látóterébe kerülni, egy kis szemezés, egy mosoly, egy valamilyen udvarias gesztus (előre engedem, ajtót nyitok neki), ilyesmik. Aztán a reakciókból dönteném el, hogy érdemes-e folytatni.

Akkor kellett volna kezdeni, mikor hátraforgott hozzád. Én tuti elővettem volna egy csomag valamit (csoki, keksz, cukor, bármi) és megkínáltam volna.

Most legfeljebb annyit tehetsz, hogy te ülsz be elé, és néha hátrafordulsz. :) De egyébként tényleg simán hátrafordulhatnál előtte, és mondjuk megkérdezhetnéd, hogy mi van a táblára írva a hatodik sor végén, mert nem tudod kiolvasni (már ha írnak még a táblára és nem csak vetítenek valami szerkesztett szöveget), vagy kérdezd meg, hogy mit mondott az előadó, mert nem értetted a mondata utolsó szavát (pl.: "Odáig tiszta, hogy..."). Esetleg hirtelen fogyjon már ki az egyetlen tollad, és kérj tőle kölcsön. Vagy teljen be a füzeted, és nézz hátra, állapítsd meg, hogy milyen szépen ír, és kérdezd meg, hogy előadás végén/után lefotózhatnád-e azt, amit innentől kezdve írt, mert látod, hogy szépen ír, és ezt el tudod olvasni, mert neked pont betelt a füzeted. (Nektek le kell adni a telefont? Mert akkor lefotózhatná otthon ő is, és elküldhetné neked valahogyan... e-mail, Messenger... És már akár chatelni is tudtok! :) )

Aztán legközelebb meg vihetsz neki valami apró figyelmességet, pl. egy csokit. Voltak régebben ilyen szerintem aranyos dolgok, mint pl. Pom-Pom csoki, vagy Meggyneked vagy hasonlók. A Puszilva még kicsit korai, de ha látsz a boltban, vegyél, jó lesz még az később... :) Biztos most is lehet valami ilyen mosolyogtató, apró finomságot kapni, főleg az ünnepek közeledtével.

Aztán ha még azt is megvitatjátok, hogy mikor kéne vizsgázni ebből a tárgyból, mert nehéz/könnyű, akkor akár később is találkozhattok. De ez attól függ, hogy alakul a kezdeti próbálkozás.

Ha pedig már chatelgettek, beszélgethettek mindenféléről, és kis idő (mondjuk 1-2 hét) után elhívhatod valahova megenni/meginni valamit, vagy egy kiállításra/moziba/koncertre, ami téged érdekel, és arra gondoltál, hogy talán őt is. Nagyvárosban könnyen találsz helyszínt/programot. Nyilván előtte kipuhatolod, hogy mi érdekli, mit szeret.

Hajrá, ne hagyd veszni a lehetőséget! :)