Mi az a külső és/vagy belső tulajdonságod, amire visszavezetted a múltbéli párkeresési sikertelenségeidet?

Ha azt érzem, hogy enyém a lány akkor megunom:/

Nincs annyi pénzem, amennyi ellensúlyozná a külsőmet.

Kis pénisz

Nem vagyok szép, de legalább kedves sem.

Nagyon durva önbizalomhiányom volt. Ha valaha találtam valakit, aki tetszik, úgy éreztem, úgyse érek fel hozzá. Csúnyának és kövérnek láttam magam, utóbbi evészavarhoz is vezetett, ami hosszú időre hazavágta az emésztésemet, hiszen alapból vékony voltam. Gimi elején erre rátett egy lapáttal egy viszonzatlan szerelem, ami évekre befolyásolta a párkeresésem. Az illető nem akart tőlem semmit, de minden udvarlást, szívességet, ajándékot elfogadott és érzelmileg nagyon durván kihasznált, aztán mikor jött egy nagyon sötét időszakom, magamra hagyott. Akkoriban kezdtem el pszichológushoz járni, rengeteget segített. Az akkori önmagamat össze se lehet hasonlítani a mostanival.

Kezdetben a mindent leszarok gondolkodás, és az első próbálkozásnál a lustaság és félénkség volt a baj. Aztán mikor másodikra próbálkozásra összejött, másfél évvel az első után egy teljesen más lánnyal, a félénkség még akkor is megmaradt. Bár ott inkább az volt a gond, hogy túlságosan a másikra támaszkodtam, mivel sokkal több tapasztalat volt, és féltem bármit is kezdeményezni. Aztán ezekből tanulva sikeres tudtam lenni