Fiúk lányok, milyen érzés, miért csináljátok?

Hobbi van, de már unom. Évek óta gép előtt ülök, csak ez köt le. inkább mennék egy sétára már egy lánnyal, mint itthon ülni szó nélkül egész nap.. De ezt hagyjuk inkább, segíteni ugy sem tudtok már sajnos.. Aztán meg egy lány se fog elfogadni, ha igen az meg budapesttől fényévekre lakik mind.. Na mindegy....

25- köszi a normális választ, de az a baj hogy ismeretlen emberekhez nem nagyon tudok/akarok szólni.. Emberek között nekem nagyon nehéz, volt 1 kapcsolatom, mikor nem egyedül voltam minden olyan szuper volt, nem arra figyeltem ki néz, ki mit csinál, ha röhög valaki nem arra gondoltam egyből hogy rajtam, és nekem az az érzés kell amikor érezhetem végre hogy akármit csinálok akármit rontok el, van aki szeret, vár rám és megvigasztal, és fordítva.. Lehet néha én is sz@rul fogalmazok, de általába az idegesség beszél belőlem, ha valaki rám ír kedvesen normálisan, akkor általába hosszú a beszélgetés, de főleg ha lányról van szó, és nem érzem hogy érdekelném, akkor próbálok inkább szabadulni a beszélgetésből, mert nem lány "csak barátot" akarok.. Meg hát mindenki messze lakik..

Amit én "kivetítek" az amúgy egyedül az hogy nem szeretem a magamutogató lányokat :D Most minden féle viccet és szemétséget félretéve, én így magányosan nem tervezem megélni a 19-et. Elég volt a 18at egyedül tölteni. Amire őszintén vágyok az az hogy legyen aki elfogad, szeret és hűséges.. Ti is látjátok a mai világba hogy viselkednek az emberek, hátbaszúrják a bántják a másikat ahol lehet, csalják fűvel fával egymást, hetente partnert cserélnek.. Én nem ilyen kapcsolatra vágyok, csak kettesbe meglenni valakivel, támogatni, szeretni egymást és ennyi. De aki elfogadna az vagy kiderül hogy csak szórakozik, vagy mi, vagy éppen a határnál lakik, tőlem 80-200 kilóméterekre.. Ha a helyembe lennétek ti is kezdenétek megunni. Nem szeretek sok ember közt lenni, ismerkedni nekem nagyon nehéz, de a sok tanács hatására elkezdtem, nyitott próbáltam lenni, ami nehezemre esett, de megpróbáltam, még egy rohadt társkeresőre is felmentem, és ott is csak toxic, bunkó emberek vannak, olyan leírással hogy "csak a legjobb csajozós szövegeddel írj mert másképp vissza se írok"... Nem fér a fejembe hogy lehet a legtöbb ember ilyen szemét, és hogy akármennyire próbálom, miért nem találom meg azt az egy embert aki elfogadna és engem is emberszámba tudna venni, szeretni.. Közbe meg itt GYK-n is azt hallgatom a kérdések alatt hogy melyik hogy használja ki a párját, együtt van a lánnyal és 2 hét után cserélné, az ilyen kihasználós férget minden ujjukra 3 lányt kapnak, aki meg igazán csak szeretni akar azt meg észre sem veszi senki... Nem tudom megérteni hogy a trend és mások viselkedése miért befolyásol mindenkit annyira hogy megváltoznak és inkább beállnak a birkák közé instacicának, mint hogy felvállalják a normális énjüket..

Pacsi 29-es.. Csak k.va nehéz.. nem járok el sehova ez az én döntésem volt, nem birom a sok embert stb, semmi jó emlékem nincs... és tényleg nem vágyok semmire, csak arra hogy legyen egy barátnőm, aki tényleg szeret, ahogy ez másoknak is megvan nekik lehet kamu de legalább boldogok, én sose leszek.. Jó, még az is jó lenne ha a beteg családtagom meggyógyulna, de azzal ami neki van ez szinte sajna lehetetlen, és kezdem úgy érezni hogy az én életem is egyre lehetetlenebb..