Mit kellene tennem? Hogy engedjem el?

Van egy fiú,akivel 2 évig legjobb barátok voltunk,közben kavargattunk is(mindig ő kezdeményezett).Ennek hatására én elkezdtem többet érezni iránta...nem mondtam el neki ,mivel nem akartam tönkre tenni a barátságunkat.Egy alkalommal ez ki derűlt és nagyon összevesztünk..két hétig nem is beszéltünk ,majd rám írt azzal ,hogy mennyire őrül ,higy nem vagyok magyarban meg ilyenek (ez mind még nyáron).Mikor vissza jöttem magyarba ,elmentem barátnőmmel iszogatni ,majd felhívott , azzal a szöveggel ,hogy ,,merre vagyok ,mert láttni szeretné a pofámat”.Ez nagyon rosszul esett ,szóval kb egy hónapig nem is beszéltünk ,majd újra rám írt ,hogy hiányzok neki...Ezután ismét jobba lettünk és hát kb úgyan olyan volt mint régen a barátságunk,de kiderült ,hogy alakul valakivel(egy suliba járunk mindhárman).Nagyon elszomorított ez a hír ,de probáltam elfogadni.Mikor újra elkezdödőtt az iskola mindennap együtt voltunk HÁRMAN.Feleslegnek éreztem magam ott ,viszont nagyon jóbba lettem a lányal akivel alakul.Erre féltékeny lett és igazából mindig bepukkadt ,mindenre amit csináltam.A lányal is nagyon csúnyán bánnik..és nekem kicsit elegem lett az egészből szóval olyan november közepén eldöntöttem ,hogy hagyom őket a fenébe.Ez sikerült is ,nem válaszoltam neki ,próbáltam mindig kerülni..csak hát az érzelmeim valahogy nem akartak elmúlni.Most egy hónapja felhívott(előtte sírva jött oda hozzám sokszor ,hogy hiányzok én meg mindig csak bólintottam rá egyet),hogy találkozzunk,mondom miértne,nagyon jól elbeszélgettünk ,elmondta ,hogy mennyire szeret meg ilyenek és hát ja ,újra elkezdtünk beszélni.Viszont olyanokat mond nekem ,hogy szerelmes belém ,meg hogy értem feladna mindent (még mindig alakulnak a csajjal xddd),de viszont néha kedves,néha bunkó.Múlthéten voltunk közössen egy házibuliba ,ahol megcsokóltam utána egész reggel csak egymáss mellett feküdtünk ,ahol puszilgatott,csókolgatott és simizett(életem legjobb reggele).Utána a napokban minden este beszélgettünk telefonon ,meg olyanokat mondogatott ,hogy velem akkar lenni,meg hogy mindig rám gondol...Tegnap beszéltem vele utóljára ,azóta nem keresett ,viszont ott van neki az alakulója akit tényleg szeret.Én már lassan két éve ,hogy szeretem szerelmileg és nagyon sokat szenvedtem miatta.Szinte mindennapom róla szól ,első gondolatom ő,de viszont tudom ,hogy milyen ember ,hogy szeret játszadozzni másokkal ,de valahogy úgy érzem,hogy velem nem (mert nekünk nagyon szoross volt a

kapcsolatunk).A lényeg igazából annyi ,hogy nem szeretnék szenvedni ,már nagyon fáj az egész...el kellene engednem?És ,ha igen ,akkor hogyan ,mivel egy suliba járunk ,minden nap làtom..