Fiúk! Tényleg ennyire zavaró, ha egy lánynak nincs önbizalma?

Amíg magadat nem tudod szeretni, addig ezt mástól sem tudod elfogadni.

Engem ezért zavar eléggé, de toleráns is vagyok nagyon.

pl. hiába bókolok egy lánynak, ha mindig a negatívval jön. "ronda vagyok, nem kellek senkinek, tömeg f.. vagyok", "úgy sem igaz" stb.

Nagyon kiábrándító számomra. Főként, ha tényleg szépnek találom, megdicsérem, és kb olyan, mintha hazudnék neki, azt hiszi...

A szereteted tudni kell elfogadni és adni is.

Az egész alapja, hogy saját magaddal is jóban vagy, és tudod a tested értékelni, bárhogyan is nézz ki.

Már attól függ hogy viselkedsz

Értem ez alatt hogy folyamatosan hangoztatod h ez meg az nem tetszik magadban vagy próbálsz túltenni rajta és elfogadni magad mert ha az utóbbi akkor nem zavaró de az első eléggé az tud lenni

Másrészt olyan önbizalomhiány a nagyon zavaró, amikor egy lány szégyelli magát, és se képet nem mer magáról küldeni, nemhogy találkozni.

Hiába vágytok kedves válaszolók ilyenre lányra, nekem volt, van, egypárhoz szerencsém, de nem tudsz vele mit kezdeni. Hiába vagy bármilyen kedves, fogadod el ahogy van, ha ő ezt nem képes elfogadni.

Volt, aki 4 hónap mindennapi beszélgetés után telefonálni sem mert, nemhogy találkozni. Pedig mondtam, hogy a barátnőjét is hozhatja, ha bátorításra vágyik.

Ma kaptam egy képet, hajfestés után egy másik illetőtől, hogy milyen ronda... Amúgy teljesen korrekt és szép lett. Meg is dicsértem. Hiába beszélgetünk hónapok óta, az arcát így is kisatírozta. (persze láttam már az arcát rendes képen).

Múltkor egy helyen voltunk, de nem mert oda jönni vagy nem akarta, hogy én menjek oda hozzá, amíg a vonatra vártunk mindketten egy órát.

Indok: meleg van, ünneplőben van, gusztustalan...

Mondtam, hogy engem nem érdekel, hogy néz ki, mert ő érdekelne, nem a sminktudása vagy hogy áll a haja.

Szerintem is nagyon cuki ha egy lány visszahúzódó,pozitívum eléggé. Ma már ritka mint a fehér holló a sok öntelt cicababa között :/

Ha gondolod írhatsz nekem is :)

Én a hozzád hasonló lányokban a kihívást látom. Addig mondom és küzdök, ameddig megszereti önmagát, vagy legalább elfogadja. És valahogy jó érzéssel tölt el, hogy miattam bontakozik ki valaki, lesz több önbizalma, ne adj Isten barátja is.

Másrészt én se vagyok megelégedve önmagammal, nem találom magam szépnek, de ha valakivel sikerül elhitetnem, hogy értékes ember, akkor magamat is egy picivel többre értékelem. Tehát nem, nem zavar, sőt nagy előny.

16/F