Mi lenne a helyes szerintetek? A többi lent, elég hosszú.

Ezt a kérdést úgy teszem fel, hogy én legbelül már döntöttem, de kíváncsi vagyok külső emberek véleményére is, mivel nem vagyok biztos, hogy jól döntöttem. A helyzet az, hogy van egy lány akibe bele vagyok esve. Igazából hónapok óta nagyon tetszik viszont osztálytarsak vagyunk, emellett jóban voltunk mindig, de mivel általában volt valakije sosem gondoltam, hogy lesz köztünk valaha bármi is. Viszont egy hónapja szakított az akkori barátjával, és én pedig rá 2 hétre már rástartoltam. Egy barátom mondta, hogy próbáljam meg és én pedig úgy gondolta most vagy soha. Elkezdtem vele sokkal többet beszélni és egy bulin ami náluk volt végül össze is gabalyodtunk. A dolog viszonylag őszinte volt, mindketten józanul mentünk bele. A lány azonban az eset utána, elkezdte mondani, hogy időt szeretne stb. Vagyis ez nem a pontos megfogalmazás. Mivel nem konkrétan időt kért. A lényeg, hogy azt mondta, hogy ő még nem áll készen egy új kapcsolatra és nem akar engem fájdalomcsillapításkent használni. Azonban kijelentette azt is, hogy valóban őszinte volt a részéről is a dolog ami köztünk történt és nem szeretné hagyni sem veszni. Én akkor azt mondtam, hogy hagyjuk alakulni és lesz ami lesz, végül erre rabolintott ő is, de azzal a feltétellel, hogy csak találkozgatunk beszélünk, de ennél nem sokkal több, mivel ő ezt még nem tudja vállalni. Jött egy baráti osszeruccanás egy ismerősnel ahol smaroltunk és együtt aludtunk, ennél nem volt több viszont.Ezutan én elkezdtem úgy érezni, hogy ebből tényleg lehet valami mert nagyon jól éreztem magam vele és nem volt annyira elutasito sem szóval ő is akarta. Majd rá egy napra találkozott a volt barátjával akivel egyébként elég csúnyán szakítottak és megbeszéltek mindent. Ezután azt mondta, hogy újra azt érzi amit szakítás után érzett és nem tudja van e jövője a köztünk lévő dololgnak. Azt mondta, hogy neki ez legalább egy hónap vagy több mire kiheveri teljesen és tiszta lappal indulhat. Emellett azonban azt mondta, hogy örülne annak ha találkoznank, beszélnénk, de fél, hogy ennél többet ő nem tud adni. Azt mondta, hogy attól fél, hogy osszejönnénk nagyon hamar, ha hagyná, hogy alakuljon normálisan és az szerinte nem lenne jó kapcsolat

Nagyjából ugyanaz az helyzet állt elő mint egy másfél hete amikor azt mondtam, hagyjuk alakulni, akkor is hasonlókat mondott ő is mint amiket most. Azt mondta, hogy nem tudja ez megeri e nekem és el kell döntsem, hogy ér e ennyit a dolog. Szerinte nem erdemlem azt, hogy csak úgy találkozgatunk, de nem lesz egy jó ideig ennél több. Én úgy gondolom, hogy ezt nem lehet egzakt módon meghatározni, hogy pontosan meddig tart nála amíg ő készen áll majd. Emellett pedig én úgy érzem nem vagyok képes elengedni ezt a dolgot, mert mikor együtt vagyunk mindig ölelkezunk meg ilyenek és nagyon közel érzem magamhoz. Azt válaszoltam neki, hogy szeretném folytatni mert úgy érzem legbelül ő is ezt a választ várja. Egyébként eléggé össze vissza beszél és azt mondta amellett, hogy szerinte ez nem éri meg nekem, hogy nem látja tisztán a jövőt és ne keressek egyébként értelmet az egészben mikor döntök. Illetve azt is felvettete, hogy lehet túl komplikáljuk és tényleg hagyni kéne alakulni...majd ezután újra elkezdte, hogy amúgy ő nem tudja teljes értékűen önmagát nyújtani nekem mikor találkozunk.Azaz nincs smarolas pl.. Mondjuk ezt pár napja megszegtuk és akkor kért, hogy legyek turelmesebb..ez egy este történt egy kerti partyn. A lényeg, szerintetek mi a helyes döntés, vajon mi az amit ilyenkor érez egy lány és mennyire lehetek optimista,ha azt nézzük hogy továbbra is találkozgatunk és beszélünk. Én szerelmes vagyok belé és azt gondolom sokkal rosszabbul érezném magam, ha később visszagondolnék erre az esetre úgy hogy hagytam veszni a dolgot. Viszont félek, hogy az is fájni fog, hogy Talán nem kaphatom meg csupán ilyen félig barát félig nem tudom miként a lányt akit szeretek,meghatarozatlan ideig. Illetve azt fontos megjegyeznem, hogy nem hiszek abban hogy ha pár hónapig nem beszélünk vagy csak beszélünk, de nem találkozunk és majd ősztől újra megprobaljuk annak van jövője.. Ezt ő is így gondolja amúgy... Bocsi, hogy ilyen hosszú lett, de ennél rövidebben nem ment. Aki tud kérem reflektáljon, regaljon, mondjon véleményt, segítséget, tapasztalatot, bármit. Köszönöm előre is a válaszokat. 18f