Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elhódították a szerelmem, én pedig normális vagyok?
Hosszú idő óta odavagyok egy lányért évek óta, de valahogy mindig szerencsétlenül alakult a kapcsolatunk, mikor ő akart én nem, mikor én ő nem. Legutoljára most jól alakultak viszont a dolgok, együtt voltunk, csókolóztunk, egy egész éjszakát együtt töltöttünk, filmeztünk és a többi, olyan jól elbeszélgettünk, mint eddig soha élőben. Utána is oké volt minden.
3 napig tartott a csoda, utána sosem válaszolt nekem. 1 hete összejött valakivel, persze rosszul esett, hogy nem én lehetek ő, DE a lényeg itt jön.
Nem hatott meg valamiért. Nem mondom, hogy tényleg nem esett volna rosszul, szó sincs róla, de valahogy nem érdekel. Szeretem a lányt, de valahogy mégsem érzem azt, hogy nekem muszáj lépnem. Én boldog vagyok, ha ő is boldog, valamiért ezt érzem és nem szeretnék belemászni egy kapcsolatba. Végre nem egy gyökeret talált, tényleg jó arcnak tűnik a srác, akit megérdemelhet.
Normálisan viselkedek, hogy mondhatjuk hidegen hagy a dolog, annak ellenére, hogy szerelmes vagyok a lányba? Ennyire beletörődtem volna? :) Nem érzek haragot, se sértődést. Kezdek felnőni?
18/F
Ó! ez nagyon szép... ez az igazi szeretet. Örülök, hogy boldog - akár mással is -, miért? mert szeretem.
Nincs megmérgezve irigységgel, féltékenységgel, semmivel, tiszta ragyogó szeretet. Nem követi kiábrándulás, csalódás, "kiismertem" sekélyes felszínessége.
És ezért ez örök, halhatatlan is.
Mert ha a lány szűz, és nem szeretné az első adandó alakalommal veszteni, főleg így hogy nem is volt biztos az egész kapcsolat. Én meg pláne, hogy tiszteletben tartottam, ha jelét sem mutatta, hogy szeretné.
Emiatt én inkább érzem magam férfinak, lovagiasnak, mint kisfiúnak. De igaz, egy férfi akkor férfi, ha kúr össze-vissza, nem igaz? :D
Hasonló történt velem is. Aztán most mikor vége lett a kapcsolatuknak, kiderült hogy mekkora szemét volt az a srác.
A szerelem öl, butít és nyomorba dönt. :)
Kivéve ha olyan mint a tied. Mert ez az igazi szerelem. :)
"a szerelem önző dolog"
Nein.
Az önzés, a birtoklásvágy, a testi vágyak hajkurászása új neurózisban: nem szerelem. A szerelem közelebb van a "holdfényes tájhoz", mint az önző, birtoklásvággyal való hajszoláshoz.
A szerelmes egy sajátos magányban találja magát- nem értik meg, annyival áradóbb a tudatállapota. és sajnos ami örök, az a "valóvilágban" beteljesületlen szerelem.
Rómeónak és Júliának ezért is kellett "átemelni" az örökkévalóságba szerelmüket.
Persze ez nem jelenti,hogy nem végtelenül jó és szép dolog, amikor ez átmegy szeretetbe, meghitt családi életbe, gyermekekkel, megértésbe, egymás kölcsönös, mély tiszteltébe és együtt öregszenek és halnak meg, mint Philemon és Baucis...
"vele akarunk lenni"
-pontosabban vele szeretnénk lenni
Hát ez így van, csakhogy az ifjú hölgy máshoz ment!
És akkor jön, hogy nem ragaszkodom, nem rivalizálok, hanem egy ellenerővel lépek fel:
legyen boldog, akár máshol/mással.
Miért?
Mert szeretem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!