Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerelem, de viszonzatlan lenne?
Kicsit hosszúra veszem a történetet, mert csak így tudom leírni.
Nagyon tetszik egy lány nagyon régóta, évek óta. Ismerősök vaguynk, mondhatjuk azt is, hogy haverok, barátok. Mostanában úgy alakult, hogy sokat találkoztunk, sőt együtt is buliztunk már.
Csókolózás lett a vége miután kezdtek hazamenni az emberek és bevallotta régóta erre várt ő is, régóta tetszem neki. Ezután együtt is aludtunk, nem engedett hazamenni gyakorlatilag, a nyakamba kapaszkodott, hogy te nem mész sehova. Jól éreztük magunkat, habár nem feküdtünk le, mert ő még szűz, én már nem. Jelét sem adta, hogy szeretné, ezért egész éjszaka csókolóztunk és beszélgettünk, nevetgéltünk, én alig bírtam magammal, sokszor eltévedtem, de megálltam a dolgot. Végig átölelt alvás közben is, puszilgatott, reggel is mosolyogva ébredt és úgy meredt rám, ragyogott a szeme, hogy velem van, vele vagyok ott.
Hazamentem már majdnem délután, búcsúzáskor is megcsókolt, addig együtt voltunk akkor és azóta... Semmi.
Én persze kerestem másnap, utána is, hogy elmondjam mennyire jó volt vele, mennyire örülök neki, mellé egyértelműen jeleztem a célom. Egyszerűen nem szólt hozzám, feltűnt itt valami nem oké, utána pedig bevallotta nem áll készen egy kapcsolatra, mert még exére gondol (nem volt valami hosszú életű kapcsolat, kb. 2 hónap, illetve elég rosszul viselkedett vele a srác). Azóta sem szól hozzám igazán, és ez rohadtul fáj, hogy kerülni próbál.
Engem lesújtott az egész, hogy akkor mi és miért történt, miért volt olyan jó. Szerelmes lettem belé, ezt érzem, a szimpla tetszés átalakult. Azt hittem minden rendben lesz, annyira jól alakult.
Azt mondják barátaim ne hagyjam annyiban, ha tényleg így történt, akkor mi a baj? Ez az, hogy én sem tudom mit ronthattam el ennyire, hogy visszautasított a történtek ellenére, már ha én rontottam el valamit is.
Hagyjam békén a lányt, vagy ,, nyaggassam"? Úgy érzem egyiknek sem lesz jó vége, tehetek én bármit. Erőszakoskodni nem szeretnék vele. Sokkal fontosabb számomra.
Előtte volt egy barátnőm 1 évig, de ilyen helyzetben még sosem voltam.
Valami értékes tanács egy 19 éves, most enyhén reménytelennek, elveszettnek, tehetetlennek magát érző, értetlenkedő srácnak? Mi lehet a baj? Idővel ez változhat? :)
válasza:Lehet ebben valami.
Ha engem akar védeni, ez talán jó jel lenne, hogy fontos vagyok, nem akar átverni.
Egy biztos, nem hagyom annyiban a dolgot, de most adok neki kis időt, hogy had gondolkozzon, nem zaklatom az érzéseimmel. :)
válasza:Először is szeretném megjegyezni hogy q*va irigy vagyok rád. Meg hogy tök jól fogalmazol.
Másodszor, adj neki egy kis időt. Amint túl lesz az exén, jönni fog hozzád. Csak törődj vele, és mutasd meg neki hogy szereted. Persze vigyázz arra hogy ne nyomulj. :)
Irigy? Miért? Nem olyan jó az érzés ez, egyszerre vagyok szerelmes, emiatt boldogság töltettel betöltve, de ezzel arányosan és emiatt rohadtul szomorú és kétségbeesett. :)
Hát az lesz, majd az idő hoz rá választ, ha tényleg szeretném ezt a lányt páromnak, akkor türelmesnek kell lennem, azt hiszem.
A probléma ezzel, hogy mutassam, hogy szeretem és törődök vele, nem válaszol se facebookon keresztül, maximum egy mondat, élőben elkerül, elé álltam ma is, szia, hogy vagy, nem iszunk egy kávét? Szia, de rohannom kell órára (nem kellett), szia. Holott nagyon sokszor beszéltünk suliban is idáig. Idegesíteni pedig nem szeretném, mert még csak rosszabbul érezném magam, hogy ő kellemetlenül érzi magát.
Még akkor is beszéltünk rendszeresen mikor barátnőm volt, igen titkon tetszett ez a lány. Azért is jöttem össze vele, és nem ezzel a lánnyal, mert úgy hittük nem tetszünk semennyire sem a másiknak, csak haveri a viszony. De még hogy tetszettünk egymásnak. Sajnos gyávák voltunk komolyabban lépni egymás felé. Ezt is akkor tudtam meg mikor együtt voltunk azután a buli után.
Annyira láthatóan elkerül, sajnos emiatt érzem én magam rosszul igazán, ezért marcangolom magam legbelül, hogy mi a fenét csináltam, én tényleg csak szerelmes lettem belé, ez lenne a bűnöm, hogy boldoggá szeretném tenni? Nem amiatt érzem magam lesújtva, hogy nem lett semmi még belőle, vagy egyáltalán. :)
Halandó emberi érzések. Annyira utálom ilyenkor magam, hogy repülök és imádom az érzést, de mindig a földhöz kell csapódjak, több alkalommal, hogy célba érjek, ha egyszer célba érek.
Tudom, nagyon költői módon tudok írni, ha tele vagyok érzésekkel. :D
Igen, viszonzatlan. Összejött egyik barátommal, ma láttam őket együtt már. De utálom már az árulásokat. :D
De nem tudok neki mit tenni, minthogy elfogadom és kívánom a boldogságát?
Igen, én is így érzem még mindig, de ebből már nem lesz semmi.
De legalább szépen az idővel kiderül kik az igazi barátaim. Egyel kevesebb.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!