Vannak még ilyenek emberek?

Miért olyan nehezen lehet olyan fiút találni, látni a mai világban, aki

- nem csak a arra hajt (esküszöm, annak mi értelme, hogy érzelmek nélkül csinálja valaki? A nő egy eszközzé válik ezáltal.)

- őszinte (nem hazudja össze a szavakat, nem mond komolytalanul olyat, hogy szeretlek)

- ad magára (normális haj, normális ruhák)

- megosztja a gondolatait (nem csak aha szerintem is, hanem: igen, ez így helyes, mert xy...)

- nem perverz (udvariatlan.)

- kedves, és nem tőmondatokban válaszol (az jo, az igen, aha, ok)

- bátor kimondani, mit gondol (figyelj, nem valami tetszetős vagy nekem, és nem akarom hogy emiatt rosszul legyél)

- nem szédíti a nőket (haha ez a lány szerelmes, irány az ágy?)

- tud romantikus lenni (nem rögtön az ágy.)

- olyanokkal is szóba áll, aki nem az esetük, de a belső fontosabb neki (tényleg szép a szeme, és milyen aranyos a modora...megéri)

- aki tényleg, ha bármikor is tetszett neki valaki, akkor mindent megtett érte, és sose hagyta el?

Van még a világban, aki nem

az instagram szelfizős tiniáradatot bevonzó ecsetfejű, vagy széjjel edzett de agyilag nulla, mindenféle beszélgetésben használt tömérdek emojis, bunkó modorral lerázó, de előtte a szexért flörtölős fiú?