Felejtsem el, vagy mégsem?

Ezen az oldalon ismertem meg tavaly nyáron egy fiút. Most már facebookon tartjuk a kapcsolatot. Elég félénk vagyok, még nem volt barátom, tudatosan kerültem a fiúkat. Ő azonban teljesen mást váltott ki belőlem, mint eddig bárki más, és amire valaha is számítottam. Pár üzenetváltás után azt éreztem, hogy egy értékre találtam, és nem szabad elengednem. Ezért ajánlottam fel a facebookot, nehogy megköszönje a segítséget, és többet ne halljak felőle. Persze neki nem a szimpátiával magyaráztam az ötletet, hogy ne tűnjek nyomulósnak. Mindennek már egy éve, azóta tartjuk a kapcsolatot, én meg másra sem tudok gondolni, csak rá. Mivel eddig ennyire nem tetszett senki, ez az érzés új nekem, így még intenzívebb. Folyton arról fantáziálok, hogy egyszer majd személyesen találkozunk, és idővel összejövünk.

Több probléma van viszont. Egyrészt nagyon messze lakunk egymástól, így az első kapcsolatom rögtön távkapcsolat lenne. Erről mindenki lebeszél a környezetemben. Emellett két éve az erős szorongásom és depresszióm miatt pszichotikus állapotba kerültem. A betegség okán több évet halasztottam, így 18 évesen csak 8 általánosom van. Az ismerőseim ezért azt mondják, hogy nekem a tanulásra és a teljes gyógyulásra kell koncentrálni. Vagyis nem fér bele egy kapcsolat. Én kicsit másként látom. Hiszen ha boldogok vagyunk a magánéletben, az mindenre kihat. Jobb lesz a hangulatom, felszabadultabb leszek, így nem fogok szorongani. És a suli is könnyebben megy attól az energiától amit egy kapcsolat ad. Szóval nem hiszem, hogy ez hátrány lenne. Én inkább a távolságtól és az elutasítástól félek. Utóbbitól azért, mert fogalmam sincs, hogy a fiú mit érez irántam. Ha nem tetszem neki, az megint depresszióhoz vezethetne, mert már teljesen beleéltem magam a kapcsolat gondolatába. Emiatt gondoltam arra, hogy most ha még viszonylag időben elfelejtem, az jobb mintha tovább hitegetem magam, és később tudom meg, hogy nem tetszem neki, mert nagyobbat csalódnék ha később tudnám meg. Ha viszont megszakítanám vele a kapcsolatot, sosem tudom meg mit érzett, és amiatt őrlődök. Ti mit tennétek? Küzdjek a kapcsolatért?

Előre is köszönöm! 18/L