A fiúk hogy esnek szerelembe?

#10 Nem tudom hogy tetted fel a kérdést. De én a szó szerinti szarkazmus nélküli válaszon szét röhögtem magam. Így mindenki ír hogy mennyire lehetséges és hogy van, te meg csak létezik ilyen? Amúgy sajnálom ha ez neked tényleg újdonság.

És egyet értek vele ha ez szarkasztikus volt.

Háromféleképpen szoktam szerelembe esni.

- 1., Beleszeretek a testébe. Meglátok valahol egy olyan bomba jó csajt, akitől ráadásul kapok is nem verbális belépési engedélyt. Eljárjuk a protokolláris udvarlótáncot. Kiszórja a feromonját, aminek az illatára keményen feláll a fütykös, bizseregni kezd a vérem, fülemben hallani vélem a mondatok végén az erotikus lélegzetvételeket és rögtön gyereket akarok tőle, összebútorozni vele, feladva csak neki a szabadságomat. Ez a fajta szerelem fél évig szokott tartani, utána hatástalan lesz rám a feromonja, hangja, nem kívánom olyan sűrűn vele a szexet és újragondolom a babaprojektet is...

- 2., Beleszeretek a "lelkébe", vagyis a kisugárzása megbabonáz. Nem hat rám a feromonja, nyilván nem az én kompatibilis kódom, de érzem a jóságát, kedvességét, megbizsereg a testem, apró, finom bizsergések és "hidegrázások" futkosnak rajtam, - > rögtön gyereket akarok tőle, összebútorozni vele, feladva csak neki a szabadságomat. Eltelik két év és kiszeretek belőle, a többi mint fenti esetnél...

-3., Beleszeretek a testébe és a lelkébe egyszerre. Itt a fentiek mindegyike egyszerre megvan. Megdobban a szívem, nehezemre esik levegőt venni. Érzem, hogy mindketten érezzük egymás gondolatait oda-vissza. Első pillanattól kezdve fél szavakból is megértjük egymást - mindvégig.

Megérezzük a távolból is, ha a másikkal történik valami rossz. Minden megy legalább két évig, mint a karikacsapás. A szex persze egy idő után ellaposul, de a kapcsolat legalább 5 esztendőre van bekalibrálva.

Utána is megmarad a szeretet és tisztelet a másik iránt.

Ha gyerek van, meg közös ház, simán lehet belőle életre szóló házasság, mert a kölcsönös tisztelet, odafigyelés megmarad. Ha jön közbe egy külső harmadik, vagy egy kedves anyós, az persze sok mindent megváltoztat.

Leginkább a két fél természetének, szeszélyeinek összeférhetősége a döntő.

Utolsóból egy volt az életemben, de ez se jött a végén össze, de ettől függetlenül jó volt. Hát, én így szoktam szerelembe esni. :)

Az alkalmi, vagy a szex-barátsági kapcsolatok egész mások, azt persze nem sorolom ide. Ott mindketten vágyunk a szexre, vagy egy baráti, őszinte érintésre, beszélgetésre, egy megértő támogatásra, máskor egy jó kis nyirokmasszázs kedvéért cserébe sok mindenben benne vagyok.. Egyszerűen magányosak vagyunk és alkalmanként találkozgatunk akár szexeléssel, akár nélküle. Valameddig együtt is lakhatunk, de ez mindig is egy barátság - extrákkal...

Azután néha egyik fél úgy dönt, hogy többet akar ennél és jön a szakítás, meg a haragos vádaskodás. Ez azonban akkor sem a fenti háromféle szerelem egyike, csak baráti együttlét. Nem hiszem, hogy a csajoknál ne lenne meg ugyanez, mégis megy a csalafinta játszadozgatás, hogy a férfiak ilyenek-olyanok, lelketlenek, stb. Ez nem igaz. Mint ahogy fordítva sem az; A nők se érzéketlen önző géplények, akiknek kizárólag az utódlás és az infrastruktúrájának szakszerű és tervszerű, módszeres beszerzése lenne a céljuk, amit barátnőikkel, férfi barátaikkal közösen, szervezett bűnszövetségben követnek el a kiszemelt áldozattal szemben. De valóban más a lelkivilága egy nőnek és egy férfinak. Ezért szerencsés, ha a hármas típusú szerelmet mindenki legalább egyszer átélheti, megérezheti, hogy mi az a mélyreható harmónia, amikor nem kell senkinek se megjátszani magad, megfelelni, vagy kérdezgetni, hogy "drágám, mi a jobb neked?", hanem szimplán érzed, tudod és mindenben egyet is értesz vele - hisz egy hullámhosszon és azon belül mindvégig egy fázisban is vagytok... :)

40/F

Tegyük azért hozzá, utolsó, hogy ezt a hármas típusú szerelmet csak nagyon kevesen élik át. Egyszerűen azért, mert nem illünk össze mindenkivel egyformán. Nekem pl közel 50 felejthető kapcsolat és egy elrontott házasság után sikerült csak megtalálni.

58F