Miért mindig az olyan rossz lányok tetszenek akikkel csak a baj van? Akikkel pont nem kellene kezdeni?

Valamiért érzelmileg defektes vagyok vagy nemtudom. Soha nem a normális lányok kellenek, inkább olyanok tetszenek meg akikkel már előre látom hogy csak a baj lesz és magamat is szadizni fogom ezzel az egésszel. De ez a választás nem tudatos, az érzéseim őszinték. Valahol izgalmas de valahol kicsit apáskodni is szeretnék, segíteni ezeken a lányokon persze nem mintha rá szorulnának. Persze az ilyen csajok akik tetszenek általában nagyon szépek és okosak is de komoly probléma van a fejükben, kb én is ilyen vagyok csak fiúba. De, hogy konkrét példát mondjuk olyanba zúgok bele akinek konkrétan rossz híre van mert mondjuk sok pasija volt már, de összetöri a srácok szívét vagy kikészíti őket. Egyből szimpi volt, és én is neki elértem, hogy kedves legyen velem csak rám figyeljen, barátkoztunk aztán összevesztünk aztán megint kibékültünk megint összevesztünk aztán végülis bevallottam neki, hogy ha ügyes lesz még akár a barátnőm is lehet mert amúgy szeretem, és végül összejöttünk fogjuk rá, inkább csak találkozgattunk leginkább este, meg együtt buliztunk sokat. A többi "pasijával" is gondok voltak mert mindig több vasat tart a tűzben, verekednem is kellett miatta. Meg zavart, hogy mással is találkozgat és ad nekik esélyt, csomót veszekedtünk de nagyon jókat békültünk. Aztán közben én is elkezdtem ismerkedni más lányokkal de csak hogy felhúzzam mert nekem ő kellett. Aztán egyszer hazavittem hozzánk és bemutattam anyumnak, hogy ő a szerelmem. Úgy kezelték mint egy királylányt láttam rajta hogy teljesen odavan, hogy én így felvállalom őt, talán akkor voltam én is és ő is boldog ugyan abban az időpontban ugyan azon ok miatt, akkor azthittem minden rendben lesz de egyszerűen olyan hülye volt, képtelen volt eldönteni mit akar vagy megijedt pedig tőlem kapott időt de meguntam, megtetszett valaki más. Kapott még egy utolsó lehetőséget de elrontotta azt is, akkor bevallotta, hogy szeret de már nekem ez késő volt és szakítottam. De nyitva hagytam a kaput, eléggé érthetően megfogalmaztam neki, hogy ha akarna mellettem boldog lehetne. Igazából vártam, hogy ír majd akár egy szót is de nem tette mert túl buta és büszke volt hozzá, pedig visszafogadtam volna ha ír és bevallja, hogy hiányzom. Pedig sokat szenvedtem miatta és meg is csalt kétszer még az elején, de valahogy megérte nekem a vesződést mert azthiszem megláttam benne valamit. Vártam de hiába úgyhogy ez a dolog elmúlt, végleg. Múltkor láttam már más fiúval fagyizni, de egy pillanatra rámnézett az mindent elárult. Ő ba**zta el.

Most is egy hasonló mentalitású lány tetszik, ő is csodaszép, nőies, a kisugárzása letaglózó. Egy elkényeztetett sznob beképzelt kiscsaj aki élvezi ha odavannak érte a férfiak. Totál az esetem.