Ez így micsoda? Most akkor szeretem vagy csak ragaszkodok hozzá!?

Szóval: van egy fiú, aki már 3. éve tetszik nekem.

Vagyis eddig éltem-haltam érte, de ő csak köszönt, mosolygott, nézett, néha próbált beszélni velem, de zavaromba volt, hogy elutasitottam a beszélgetést. :/

Sajnos ő a "menők" közé tartozik, és emiatt nagy hangú, és elég sokan vannak körülötte. Lányok is. Legközelebb álló barátnőm azt mondja, hogy nagyon néz, olyan kis cukin. Elvileg a többieket le sem szarja ha meglát. Mindegy. Én már a saját érzéseimmel nem vagyok tisztában. Nem tudom eldönteni, hogy mi tetszik benne. Belsőleg nem nagyon ismerem, talán annyia, hogy a szüleink által találkoztunk pár éve, és ott szerettem bele, ott ismertem meg egy kis részét. De többet nem tudok róla. Eldöntöttem, hogy engem ez a ~2,5-3 év felemésztett, hiszensokat gondoltam rá, de ő nem lépett. Eldöntöttem, hogy szeretnék új fiút találni akivel talán lehetne valami. Sajnos minig ő jut az eszembe, hogy vele mi lesz. Pedig nem is járunk. Ez nem hiszem hogy szerelem, es neha már kulsoleg sem tetszik. Persze jo kepu, de valamiért már idegesít ha körülöttem van. Hogyan felejthetném el, es kereshetnék egy aranyos fiút anélkül, hogy azon gondolkoznék, vele mi lesz?

Egyébként ez csak ragaszkodás volt a részemről vagy mi?

17/f

16/l