Újra szerelmes vagyok, de félek, hogy megint csalódnom kell . Mit tegyek?

Tisztázd le magadban, hogy mi volt az oka a szakításnak, ne úgy vedd, hogy az ilyesmi ok nélkül történik:)

Ne ábrándozásból idealizálj valakit, nagyon sokan úgy állnak hozzá az ilyen szerelemhez, hogy nem érthető, hogy milyen reális okok alapján tartják a másikat "ideálisnak".

"Nem szeretnék megint egy évet a semmire áldozni"

Mivel áldoztál? Miféle áldozatot tettél, amit annyira sajnálsz. Alapból bármilyen kapcsolatban vagy, ne tegyél elhamarkodottan olyan áldozatot, amit a másik nem érdemel olyan értelemben, hogy nem viszonozza.

Ha valamilyen szinten, még ha nem is "ideális ember" (én nem szoktam idealizálni a szerelmet, csak úgy kellemesen megélem a valóságában), ha megérdemli a törődést, "áldozatodat", akkor miért sajnálnád tőle? Ha a kilátásaidban akkor épp nincs jobb? Ha azért vagy vele, mert akkor épp nincs számodra, a te lelkedhez jobb, akkor teljesen érthető, hogy vele vagy, kivel mással lennél. A szakításnak idővel meg általában oka van. Nem "sorsszerűnek" kell tekinteni, mint valami végítéletet, amire számíthattál volna már az elején, de helyzetszerűen megtörténik konfliktusok kezelhetetlensége közt.

Az csalódik folyton, aki délibábként éli meg a kapcsolatokat, számára egy ábránd, szembehunyva éli meg és álmodozva.