Úgy érzem elb. asztam mindent?

volt egy lány aki nekem tetszett(de ő nem figyelt fel rám) egy osztályba jártunk de ő megbukott...

a nyár alatt megváltoztattam magamon mindent hogy hátha most...egyszer oda jött hozzám beszélni hogy mizujs?

Megkérdezte hiányzok-e neki?

És voltam akkor fax hogy nem válaszoltam neki, csak annyit mondtam hogy ''Háth...''

nem értem hogy lehettem ekkora fax...

eddig úgy gondoltam hogy rendben van mert mindig látom iskolában és ez tudta kompenzálni...de iskolát váltott

soha többé nem látom valószínüleg.

utálom magam, hánynom kell magamtól, hogy lehettek ennyire nyomorék?

mikor kapok egy esélyt még akkor is elb.szom.

hogy lehetne ezt elfelejteni?