Céltalan, de felemelő szerelem: volt már valaki hasonló helyzetben?

Röviden elmesélem: 31 évesen képes vagyok beleszeretni egy 17 éves lányba. Mielőtt a trollok megtámadnának: nem szexuális irányú az érdeklődésem, a lány nem is különösebben az a feltűnő, formás, kihívóan öltözködő mai tini. Gyakorlatilag rengeteget beszélgettünk az utóbbi időben, a 17 éves önmagamra emlékeztet, mivel messze meghaladja a kortársait intelligenciában. Bármiről el tudunk beszélgetni. Először pusztán csak egy furcsa, nagyobb korkülönbségű barátságot éreztem, napok óta azonban úgy érzem magam, mint egy szerelmes tini... szánalmasnak érzem magam, de ugyanakkor felemelő is ezt érezni. Tudom, hogy nincs semmilyen jövője a dolognak és nem akarok neki rosszat sem azzal, hogy bármibe belebonyolódok (tudom, hogy a lányok ebben a korban vonzódnak az idősebb férfiakhoz - én ezt kihasználni sem szeretném). Csak jó lenne hallani másokról is, akik egy ilyen szép, de mégis céltalan szerelmet éreznek...