Hogyan éreztétek magatokat, vagy hogyan dolgoztátok fel az első szerelmi csalódást? Amikor összetörtetek?

Hát én eléggé kivoltam mikor szerelmes voltam egy fiúba ( ő is legjobb brát volt) aztán nem bírtam tovább és azt mondta ne jöjjünk össze mert ha szakítanánk rámenne a barátságunk is. Másnap láttam a legjobb (!!!) barátnőmmel csókolózni...

Sok idő kell mire összeszeded magad, próbálj találni másvalakit aki eltereli a figyelmed róla és próbálj minnél kevesebbet otthon ülni egyedül. NE FOGLALKOZZ A KIS GYÖKÉRREL

Egy évig voltam együtt egy lánnyal. Amúgy is alacsony volt mindig is az önbecsülésem és nincs túlzottan jó önképem magamról, ennek ellenére, szerintem jól meg voltunk. Bár fene tudja, szerintem ha nem lett volna jól el velem, pár hónapnál nem tartott volna tovább.

Nagyon szerettem, csalódottságot éreztem, úgy éreztem, hogy becsapott. Folyamatosan azóta is az az érzésem, hogy nem is szerethetett igazán.

Sajnos olyan ember vagyok, aki nem volt sok lánnyal, de pl nekem számít az, hogy kivel feküdtem le, kinek vettem el, etc. És neki én vettem el.

Valahogy rossz belegondolni, hogy ma már mást ölel és hogy mással fog ágyba bújni, mert neki ez az élete.

Valahogy akkor mikor kidobott, úgy éreztem már (eleve előtte is), hogy úgy sem lesz senkim. (De a kor előrehaladtával még inkább).

Nagyon magamba zuhantam és megakartam ölni magam. Ha nem lehetek azzal, aki a világot jelenti nekem, nincs értelme a létezésemnek. Ez volt talán az első igazi gondolatom.

Valaki könnyen túl teszi magát, elmegy, leissza magát és másnap már pozitívabban áll a dolgokhoz, van aki évek múltán is még képes szenvedni.

Mivel már idősödök, nem reménykedem újabb sikerben, hogy barátnőm lesz. Talán a szívem mélyén arra várok most, hogy idővel az élet visszafizesse neki mindazt a szemétséget, amit velem tett. Szerintem sok jó értelmű dologban mellette álltam és kételkedek, hogy ezt érdemeltem volna teljes mértékben.

Valahol picit jól esne, ha valaki újra szeretne. Nem vagyok ám mindig hülye és magamba süllyedt, de azért sokszor van, mert magányos vagyok.

Kérdező, ha volna kedved megismerni írj, úgy se fogja tudni a fene se, hogy rám írtál.