Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ki hisz az ilyen "sorsszerű" dolgokban? Lesz még közünk egymáshoz vagy hagyjam az egészet?
Először is tudni kell rólam,hogy nagyon nehéz megfelelni nekem. És nem külsőre,hanem belsőre. Egyrészt mert elég kritikus alkat vagyok másrészt pedig sosem éreztem,hogy eltudnám képzelni magamat valaki mellett. Aztán jött ez a srác,aki iránt tényleg rögtön éreztem valamit. Akkor még nem tudatosult bennem,de szépen-lassan előjöttek az érzések,aztán kiderült hogy van barátnője. Inkább elfelejtettem.
Aztán szakítottak és a dolgok nagyon úgy néztek ki,hogy az előnyömre válnak. Aztán megint elveszítettem. Utána ismét nekem kedveztek a dolgok,de mégsem jött össze. Na és megint jött a reménykedős időszak,de már megszoktam hogy mennyire peches vagyok,így nem csodálkoztam amikor pofára estem.
Nem szeretnék belemenni,hogy az én vagy a fiú hibája-e ez az egész. Abban érdekelne más véleménye,hogy ebből a sok csalódásból később még lehet-e valami vagy ne reménykedjek? Ő az első srác és félek-amíg ebben a városban lakok-az utolsó,aki igazán érdekel. Úgy érzem ez valami ördögi kör és sosem lesz vége. Már csak abban reménykedek,hogy a nagy korkülönbség miatt nem akar sikerülni(én 16 leszek,ő pedig 22). Ha végre elérem a 18-at talán még lesz közünk egymáshoz...vagy a sors is azt "üzeni" hogy ez reménytelen szerelem?
Figyelj, ez nem reménytelen szerintem, csak rosszul jöttek ki a dolgok.
Lehet sok mindent feltételezni pl korkülönbség, nemjössz be neki de ezek nem feltétlen igazak!
Nemtudom Milyen gyakran beszéltek, ha keveset ideje lenne ráfeküdni!
Ha nem sikerül akkor ezek után próbálj valakit keresni aki szeret :)
Én hiszek a sorsban, és hidd el, akit neked szántak, azt úgyis meg fogod találni. Csak bízz a sorsban. :) Nem kell erőltetni a dolgokat, ha valakit viszonzatlanul szeretsz, és mindenáron elakarod felejteni, de nem megy és emiatt szomorú vagy, akkor azt javaslom, inkább ne legyél szomorú! Ha sehogy sem tudod elfelejteni, annak talán oka van. Ha nem illetek össze, akkor úgyis elfelejted egy idő után és jön más, ne aggódj.
Van az az idézet, hogy "Ha nekem születtél, miért nem vagy az enyém? Ha nem nekem születtél, miért születtem én?"
Szóval ne legyél szomorú, mert lehet hogy most nem, de később még együtt lehettek. Nem véletlenül történnek a dolgok, ha sehogysem múlnak el az érzéseid iránta, az nem véletlen. Ha pedig nem ő neked az igazi, akkor előbb-utóbb elfelejted, és betoppan majd az életedbe az igazi, :) Ez biztos. És hogy mi, mikor és hogyan fog történni, azt nem tudhatod, de az biztos, hogy minden okkal történik.
Köszönöm a válaszokat,mentek a zöld kezek!:)
Utolsó válaszolónak külön köszönet,nagyon tetszik ez az idézet:) És teljesen igazad van.
Én a sorsban úgy hiszek, hogy nem ismerhetem, és nem tudhatja előre senki, hogy mi lesz, de elkell fogadni, számomra ezt jelenti a "sors" fogalom.
Viszont a "jósláshoz" is konkretizált szempontok jót tesznek, mitől váltak a dolgok az előnyödre? Mitől veszítetted el? Mi kedvezett, és mi nem?
Én először összevetem ezeket a kérdéseket, és velem személy szerint volt úgy, hogy elbizonytalanító válaszokra találtam.... Ezért ilyenkor "reálisan" nem reménykedtem, ne vettem komolyan, bár az érzések mégis megmaradtak, így az érdeklődésem ettől még fenntartom a szívfakasztó személy iránt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!