Csók közben meg merjem fogni a fenekét vagy a mellét a barátnőmnek?

Nem tudom, de én meg úgy vagyok vele, hogy ha ő a szerelmem, szeretjük egymást, akkor igenis hadd érezzem magam az "övének" is egy kicsit. Egy kissé mégiscsak odaadom magam neki, egy kissé mégiscsak "az én testem az övé is" (vice-versa, persze). Természetesen nem akarom, hogy birtokoljon, de azért a simogatás, "tapizás", stb. nem egyenlő a "birtoklással" és a "tulajdonként kezeléssel". Legalábbis szerintem. Szóval ha a párom és szeretem, akkor nyugodtan érjen hozzám bárhol.

Mondjuk itt 15 évesekről és egy 1 hónapos kapcsolatról van szó, de ettől függetlenül szerintem, kedves Kérdező nyugodtan megpróbálhatod ezt kérdezés nélkül is. Ha szeretitek egymást, akkor egy ilyen dolog aztán nem jelenthet problémát. Maximum ha ő még korainak érzi, akkor szól/érzékelteti és mondjuk leveszi a kezedet, te meg bocsánatot kérsz, és picit "szabadkozol", ennyi. De probléma azért nem gondolnám, hogy lenne belőle, szóval nyugi. :D

Te nem az övé vagy és ő nem a tied. Két egyedülálló ember vagytok, akik úgy döntöttek, hogy párkapcsolatba lépnek. De ettől nem lesz senki a másik tulajdona. Az egész romantikusnak beállított "én a tiéd, te az enyém" birtokláson alapszik, csak nagyon szépen a víz alá lehet nyomni a tényeket és rózsaszínnel kiszínezni a sztorit. Nem téged támadlak konkrétan, hanem az egész elbszott gondolatmenetet. Együtt vagytok, szeretitek egymást, ez remek, éljen, még több ilyet! De akkor sem vagytok egymáséi.

És nem értem, miért esik nehezetekre Előbb kérdezni? Miért azzal jön midnenki, hogy utána mi lesz? :D Nem érzitek a dolgok súlyát? "Előbb önző módon elveszem, ami szerintem nekem jár, aztán csak utána kérdezek". Remek taktika, remek. Viszont nem kell bocsánatot kérni, ha előbb megtudakolod, akarja-e egyáltalán a másik az ilyen közeledést.

Tiszteljétek már a másikat annyira, hogy őt is bevonjátok az elképzeléseitekbe, megbeszélitek, mit akartok egymással kezdeni, nem csak gondolsz egyet és elveszed.

Bravó mindenkinek. Szarjuk le egymás határait. Ne beszéljünk meg dolgokat csak csináljuk! Mit számít, ez-az mit vált ki a másikból. Vegyétek el, amit akartok! Buzdítsátok a kölyköt tovább arra, hogyan ne tisztelje annyira a másik embert, hogy rá se kérdezzen. Ez az!

Puszi a pocitokra.

#16 Félreértesz. Nem azért sipátolok, mert Hogy Meritek Egymással Jól Érezni Magatokat, hanem azt hiányolom, hogy engedélyt kértek dolgokra - túl egyértelműnek vesztek dolgokat. Szinte teljes mértékben úgy tűnik, gondolkodás nélkül cselekedtek.

És ezt az engedély kérősdit lehet jól játszani is. Lehet ez szexi, dögös, humoros, barátságos, megnyugtató. Nem rideg hegyibeszédeket kell tartani, nem, nem ezt kérem.

A másik pedig, hogy ennek, eredendően nincs köze a romantikához. De... jaj, hadd ne fejtsem ki, az megér egy teljes topicot.

#18: Értem. Hát nem tudom, de nekem valahogy ez az "engedélykérősdi" akkor is kicsit "magas". Ha együtt vagyok valakivel, akkor nem érzem, hogy engedélyt kellene kérnie tőlem azért, hogy itt-ott hozzám érjen. És teljesen mindegy, hogy milyen formában történne az engedélykérés, valahogy akkor se. Az számomra túl "távolságtartó" lenne egy bensőséges kapcsolatban.

De ismétlem, megértem, hogy Te ezt így gondolod és Te így tartod helyesnek. Csak én nem tudok azonosulni vele. :)