Ebben a helyzetben mit tegyek?

17 éves fiú vagyok. A hétvégén voltam egy bálban, ahol sokat táncoltam egy nálam két évvel idősebb lánnyal, most egyetemre jár, de azelőtt egy gimibe jártunk. Tehát innen 'ismerem', meg egy párszor találkoztam vele a városban, beszélgettünk kb 1 éve, mielőtt elment. Igazából mióta egyetemen van, nem nagyon láttam. Egyébként nem koleszos. A lényeg, hogy sokat beszélgettem vele tánc közben is, meg a bál alatt is ott volt velem meg egy jó haverommal (eredetileg vele mentem). Mikor úgy ketten maradtunk vagy valami, valahogy azt éreztem, hogy ilyen jót még lánnyal nem beszélgettem. Azt éreztem, hogy bármit el tudok neki mondani, őszinte mertem lenni hozzá, tisztán hittem azt, hogy nem fogja senkinek kibeszélni amit mondok, nyilván ezeket vissza is kaptam, ugyan így viszonyult hozzám. Mondtuk is egymásnak ezeket, meg úgy tartottuk a szemkontaktust akármerre is jártunk egymástól, haza is vittem bál után, puszit is kaptam, egyszerűen hiányzik. Mással nem szoktam így beszélni, soha. És itt jön a bökkenő: Meséli, hogy barátja van, nála 2 évvel fiatalabb,a lakóhelyétől olyan 50-60 km-re lakik tőle. Május óta vannak együtt, a nyáron keveset találkoztak, bálba mindkettejük szeret járni, mégsem voltak még egybe sem, pedig a lányon látom hogy hiányzik neki hogy vele táncolhasson, ezért is volt boldog mikor velem táncolhatott a bálba. Mesélte, hogy az őszi szünetben sem találkoznak, suli közben is egy héten csak 1-2x. Sajnos azt érzékeltem, hogy elszomorodott, mondta is hogy sokat veszekednek, meg vitatkoznak ezen mind online mind élőben is. Esküszöm, egy pozitív mondatot nem hallottam a kapcsolatukról. Az volt rossz érzés, ami meg is maradt bennem, hogy te többet tudnál neki adni, ott látod előtted, hogy milyen boldog lenne ha veled lenne, és nem így van. Nyilván jön az a kérdés, hogy miért nem mozdulsz felé valamit, jártok el ide oda, beszélgettek, sétáltok? Megoldható lenne, de viszont nem akarom a barátjától sem elszakítani, ha váltani akar, akkor az érzései domináljanak. Ettől függetlenül még barátkozhatok vele. Mondta is, ha lesz valami bál akkor hívhatom, eljön szívesen. Kérdeztem, hogy ha elmegyek fürdeni, lenne e kedve velem jönni, erre is igent kaptam válaszként. Minden közös programra nyitott vagyok, akármit is szeretne közösen csinálni. Mihez kezdjek, hogy tudnám elindítani, egyeltalán érdemes-e, vagy hagyjam inkább?

Ui.: Építő jelllegű válaszokat várok, ha negatív a véleményed, azt is megértem, csak akkor normálisan, emberi módon közöld. Köszönöm! :)