Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerelmes vagyok a "legjobb barátomba". Mit tegyek?
Sablonkérdés, ami már 1000-szer szerepelt itt, de felvázolom pontosan a helyzetet, mert nem találtam rá megoldást, sem magamtól, sem mástól.
A kapcsolatunk úgy kezdődött, hogy rövid idővel azután, hogy megismertük egymást, elkezdtem "úgy" közeledni felé és elutasító választ kaptam. Nem is volt belőle semmi probléma, haveri szinten működött a dolog, aztán mikor barátok lettünk, tudtam, hogy többet érzek iránta a kelleténél. Két és fél éves párkapcsolatom közben folyamatosan úgy éreztem, hogy rossz lánnyal vagyok együtt. Ezen az sem segített, hogy - igaz, illuminált állapotban, de - egyszer megemlítette az illető, hogy sajnálja a korábbi elutasítást, és hogy nem jöttünk össze. Mióta újra szingli lettem, már többször el akartam neki mondani, hogy igazából évek óta gyengéd érzelmeket táplálok iránta, de valahogy mindig berezeltem, hogy teljesen elveszíthetem még azt is, ami jutott belőle. Gyakran randizgatok másokkal, de ez teljesen felőröl, egyetlen normális kapcsolatot sem tudok kezdeményezni a saját érzéseim miatt. Kb. mára Ő lett az egyetlen, akivel abszolút semmi tabutémánk nincs, mindent megbeszélünk egymás között, kapcsolatainkat is. Persze mostanra már olyanokat mond nekem, hogy "legjobb barát" meg "testvér", amivel mindig egy kicsit jobban összetöri a szívem. 6 éve ismerjük egymást és több-kevesebb sikerrel el tudtam űzni az érzéseim, de ha újra felerősödnek, akkor nem kell mondanom, milyen kegyetlen rossz. Ha együtt vagyunk, akkor nincs probléma, viszont a búcsúzás után egyáltalán nem úgy hiányzik nekem, mint mások.
Tudom, nem voltam túl rövid, de ezzel tudtam igazán elmagyarázni a helyzetem. Mit tegyek, és azt hogyan tegyem?
válasza:MOND MEG NEKI!
"- Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét.. Ő rám néz, és mosolyog. De ő nem úgy néz rám, ő csak az úgymond "legjobb barátom". Vége az órának, vége a napnak, ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, ő rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi.Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír- sír, mert szakított a barátjával. Én megvigasztalom, ő átölel. érzem, hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rám mosolyog. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefonon. És akkor megkapom a szörnyű hírt. Ott állok a koporsójánál.Potyognak a könnyeim. Nem mosolyog rám, nem kapok tőle puszit. El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt. Később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját,és a következőket olvasom:
"Rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit. El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, DE Ő NEM ÍGY NÉZ RÁM, ÉS ÉN EZT TUDOM..."
Ezt vki kitette ide, vmelyik kérdéshez. És én lementettem, gondoltam majd egyszer jól jön. Szal, én azt javaslom, h ezt szépen fogalmazd meg, és vagy odaadod mint levelet v elmondod és akkor rögtön választ is tud adni. Am én emiatt mondtam meg egy fiúnak, akiről sejtettem h csak barátként néz rám, és most leszünk lassan 2 hónaposak! :)
Sok sikert és ha bármi kell Írj priviben! :) várom a fejleményeket!
válasza: válasza: válasza:#1: Ez az idézet most leblokkolt, mert valami hasonlóban reménykedem én is amíg el nem kezdek félni az ellenkezőjétől, mert eszembe jut, hogy nem egy filmben élünk.
#2: Én is erre gondoltam, hogy mindenképpen el kellene mondanom aztán lesz ami lesz, mert ez így lassan teljesen felemészt, viszont az elengedés sokkal nehezebb lenne még ennél is. Ha pedig ne adj' Isten megtörténne az idézetben szereplő csoda, akkor is még mindig csak 20-as éveink elején járunk, és ugyanúgy nagyon hamar elveszíthetjük egymást egy szakítás után.
Pro és kontra. Hozzáteszem, voltam már mással is így, hogy bejött nekem, elutasított, később ő közeledett hozzám de én nem viszonoztam, most pedig szintén elég mély baráti kapcsolat van közöttünk. Viszont vele korábban csak haveri szinten űztük az ipart, mondhatni a dolgok tisztázása szülte meg a fiú-lány barátságot, igazi veszíteni valónk nem volt.
válasza: válasza:Mi változik, ha nemet mond? Eddig sem voltatok szerelmesek , és ezután sem lesztek. De ha igent mond? Hm?
Ember! Nem lehet örökké hallgatásban élni. Mindenről lehet beszélni, a világon mindenről. Most csak őrlődsz és se meghalni, se újjászületni nem tudsz. Nem tudok garantálni semmit, de akkor is BESZÉLNI KELL, BESZÉLNI, BESZÉLNI!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!