Ti mit tennétek a helyemben? Mit kéne tennem, hogy megváltozzanak a dolgok? Többi lent.

Tudom naponta érkeznek ehhez hasonló kérdések, de mindenkinek szüksége van egy kis segítségre...nekem is. Van egy fiú,aki pár hónapja nagyon tetszik. Már 11 éve osztálytársak vagyunk, de eddig még soha sem tekintettem rá másként. A probléma az, hogy mivel én magam is egy nagyon visszahúzódó lány vagyok, ezért csak várom a csodát. Az utóbbi időben sokat szoktunk beszélgetni, de csak szimpla sulis dolgokról. Többször szoktam látni, hogy néz, és keresi a társaságomat, de én ilyenkor teljesen átlagosan viselkedek...Mi ketten vagyunk az osztály egyik legjobb tanulói, de ettől függetlenül nagyon sok barátunk van, és ő is elég népszerű. Tudom, ez az egész nagyon bután hangzik, és gyerekes, de nem tudok kitől tanácsot kérni...abban reménykedem hogy ti, még úgy is hogy nem ismeritek a teljes sztorit, tudtok nekem tanácsokat adni. Szóval...ő egy nagyon kedves, okos és helyes fiú, de még neki sem volt barátnője. Ha valami tanulással kapcsolatos gondja van, mindig velem beszéli meg...de ez még nem jelent semmit. Tudja, hogy milyen dolgokat szeretek, és érdeklődik is felőlem. De olyan mintha ő maga sem merne lépni. Nem adok elég jelet...ha hozzám beszél, mindig megijedek... az egyik nap elkezdtük gyakorolni a szalagavatós táncunkat, és egy kicsit velem is táncolt...jajj, nem tudom elmondani milyen volt...láttam rajta hogy ő maga is ideges lett még úgy is hogy ő a legprofibb táncos az osztályban. Tudom már nagyon sokat fecsegtem, de az lenne a kérdésem, hogy esetleg mit kéne tennem annak érdekében, hogy felbátorodjon, és lépjen. Én nem igazán szeretnék, mert ezen a téren a régimódi elveket követem, miszerint célszerűbb, ha a fiú kezdeményez. De közben nekem is tennem kell ennek érdekében. De nem tudom, hogy mit. Nem mehetek oda hozzá hogy elmondjam neki az érzéseimet. Hogyan küzdhetném le azt a mérhetetlen szégyenlősséget, ami elfog, mikor a közelemben van? Mikor megérint, csak mosolyogni tudok, de...jajjj...tudom, annyira gagyi ez az egész, de hátha ti is voltatok már ilyen helyzetben, és tudtok nekem kicsit segíteni.

A válaszokat előre is köszönöm!

17/L