Miért ilyen furcsa velem mostanában?

Sziasztok! Azért írom ki most ezt a kérdést, mert nem tudom, hogy mit tegyek. Általában a "Szórakozás", illetve az "Ételek, Italok", kategóriában szoktam kérdéseket feltenni. Most azonban sajnos ebbe a kategóriába is kénytelen vagyok kitenni egy kérdést, mert nem tudom, hogy mi a jó út. Nem is hoznám tovább a szót, hanem belevágok a dolgok közepébe. Szóval a sztori a következő:

4 éve vagyok együtt a pasimmal. Én 16 éves vagyok, ő pedig 17. Eddig minden olyan volt, mintha egy gyönyörű álom lett volna. Éreztem, hogy úgy szeret engem, ahogy eddig soha senki nem szeretett. Megbíztunk egymásban, támogattuk egymást, soha nem szakítottunk semmi miatt sem, hanem leültünk, és megbeszéltük a problémáinkat. Szerencsére mindig jól kerültünk ki az adott helyzetből. Egészen novemberig. Novembertől elkezdtek a veszekedések egyre gyakoribbá válni. Pedig nem tettem ellene semmi rosszat. Mostanában mindig azzal jön, hogy ha ezt folytatom, akkor a kapcsolatunk nem fog már sokáig tartani. Én azt kérdeztem tőle: Hogy mit? Mit csinálok rosszul? Mondja meg, és akkor változtatok a viselkedésemen! De ő nem hajlandó megmondani, hogy mi a baja. Múltkor is hallottam, hogy a bátyámmal beszélgettek (Aki legjobb haverja is egyben), és szó szerint azt mondja a bátyámnak, hogy egyre többször elviselhetetlen vagyok, mindig anyáskodok felette, hagyjam már a hülyeségeimmel, nem adok neki időt arra, hogy magával foglalkozzon. Furcsa, mert azok a dolgok, amiket állít rólam, egyáltalán nem igazak. Jó, az lehet, hogy jobban vigyázok rá a kelleténél, de nem szoktam anyáskodni felette, idegesíteni sem szoktam, meg hülyeségeket sem szoktam mondani, illetve elviselhetetlennek sem mondanám magam. Mikor hallottam, hogy a bátyámmal ezt beszélték rólam, akkor a szívem darabokra tört. Mindig kérdezgetem a szerelmemet ilyen veszekedéseknél, hogy mi a gondja velem, mondja el, hogy min kell változtatnom, mondja el, hogy mit kéne máshogy csinálnom. Az a baj, hogy erre csak azt válaszolja, hogy: "Semmit! Hagyj engem békén!"

Pedig nem is erőszakosan vagy bántóan kérdeztem meg tőle, hogy mi a baja velem. Próbálom mindig megbeszélni vele a problémákat, de az utóbbi időben egyszerűen ez lehetetlen. Nem tudom mit gondoljak. Nem akarom őt elveszíteni. Én már mindent megpróbáltam, hogy kihúzzam belőle azt, hogy mi a problémája, de egyszerűen nem mond semmit. Esetleg azt, hogy "Hagyjál már békén!"

Mit ronthattam el? Lehet, hogy bennem van a hiba? Vagy esetleg megunt engem? Nem.... az nem lehet...

Annyi kérdés jár a fejemben, hogy az valami elképesztő.

Szerintetek mi lehet a gond? Kíváncsi vagyok, hogy ki volt hasonló helyzetben, és hogy ki az, aki eléggé tapasztalt ezügyben.

Mindenkitől szívesen fogadok választ, kivéve a trolloktól vagy a rosszakaróktól.

Előre is köszönöm a válaszokat!