Ha legjobb barátom egy meleg fiú de én szerelmes lettem lettem belé akkor mit tegyek?

Lehet, hogy tanácsom túl gyakorlatiasnak tűnik.

Mindenesetre a világon százmillió számra van reménytelen szerelem, amelybe még senki sem pusztult bele, noha időnként úgy érzi.

De nézzük más oldalról, a tudomány világából tekintve:

Teljesen természetes, hogy valaki szerelmes lesz, s erről nemigen tehet, és ettől még nem tekinthető egyáltalán meghibbantnak, még ha egyeseknél esetleg ez a látszat. Velük együtt lehet érezni, és számukra ez egyfajta kis baleset, amelyet az evolúció adott neki is, s ezáltal nagyobb az esély arra, hogy olyanok is egymásra találhassanak, akikkel ez nem történhetne meg, és ez is csak segíti az emberi faj fennmaradását, amelynél az értelem számos trükköt talált ki, hogy gyerek ne szülessen.

A trükköket védi ki az a biokémiai csel, amelyet egy hormon okoz, és amelynek a neve: PhenilEtilAmin - rövid nevén PEA. Ez a PEA drogszerű hatással bír, és így hormonális úton, jelenlétének számos következménye van. Az egyik - kevésbé ismert következménye az, hogy az agyat ismételten dopamin termelésre buzdítja (ez okozza azt a feldobott, boldogságszerű állapotot), ám az állatvilágban, tehát az embernél is ennek az a következménye, hogy a biokémiai rendszerünk küzd ez ellen. (Jelzi ezt a szerotonin szintjének alacsonnyá vált volta, amely egyébként depresszióban is alacsony).

A lényeg ebből: ez a küzdelem - a gyakorlati tapasztalatok szerint - 1.5-2 évig tart, és csak minimális befolyásunk lehet rá. Leginkább az segít, ha megszakítjuk a kapcsolatot az érintettel, és így kerüljük a PEA újratermelődését, amely persze nehéz, hiszen jó érzést okoz (közben ábrándozunk miatta), és pont olyan hatású, mint egy drog, azaz egyfajta függőség alakul ki, amely - az elvonás miatt - elvonási tünetekkel jár (feszültség, idegesség, élvezetekre való vágyás, stb.)

Tehát ezt az időszakot kell átvészelni, és a szerelem - mint minden esetben - elmúlik, azaz a PEA termelése leáll, a droghatás megszűnik (a PEA szerkezetileg hasonló az Amfetamin - ismertebb nevén speedy - droghoz).

Jómagam, aki életében már tízszer is átélte ezt (mind reménytelen volt), tudom milyen ez az állapot. Valóban lila köd száll ránk, valóban az véljük, hogy "ő az igazi" (ez egy pozitív gyanakvás, ellentétben a paranoiával, amely negatív), és sok más - gyakran hamis - pozitív gyanú is felébred bennünk, aminek irrealitása hideg zuhanyként ér, amikor a szerelem elmúlik. Sőt, abban a szerelmet követő időszakban egy kissé depressziósakká is válunk, az egy ideig még fennálló, alacsony szerotonin szint miatt.

Hozzáfűzném még (újabb kutatások):

Az embernek - akár csak az állatvilágnak - nincs külön élvezeti és szenvedési központja! Ez a központ ugyanaz, csak a kétféle helyzetben másképp érezzük, más hormonok aktívak. Ez okozza azt is, hogy szerelem alatt akár szenvedhetünk is miatta, mert reménytelen. S ilyenkor félig tudatosan fantáziálunk olyanokat, hogy az PEA-t termeljen, és élvezetet okozzon, azaz - közvetve - a szerelmet fenntartsa. Ha a fantáziálás ellen küzdünk, akkor hamarabb érünk el sikert, és később már csak nevetünk az egészen, azaz magunkon, hogy "hogy lehettünk ilyen hülye?". Hát így, egy természetes drogunk által, amely rosszkor, és rossz helyre jött.