Azt hiszem baj lehet velem? Mit csináljak hogy ez elmúljon?

16 éves lány vagyok. Egyedül barátnőmnek az ikertestvéremet tartom. Az osztályom eléggé klikkesedő de már majdnem megszoktam. Nem volt még barátom és nem is akartam de minden megváltozott. Egy másik osztállyal össze vagyunk vonva egy két órára és ott van egy fiú. Először nem is nagyon figyeltem fel rá kinézetre nem nagyon vonzott de szünetben bekapcsolodtam egy beszélgetésbe amibe ő is bent volt és valamit mondott nekem hogy kedves vagyok vagy valami. Na akkor tökre boldog voltam és haza mentem még mindig rá gondoltam. Elkezdtem sztorikat kreálni róla a fejembe és alkottam neki egy karaktert azt hiszem. Konkrétan tulajdonságokat ruháztam fel rá. Onnantól csak rá gondoltam és szünetekben egy két szót váltottunk de ennyi. Majd kiderült hogy van barátnője. Utána is képzeltem el vele sztorikat és még mindig kedves volt és én azt gondoltam hogy tetszem neki. Minden cselekedetét szavait úgy akartam látni vagy úgy láttam hogy tetszem neki. Nem azt a fiút láttam aki volt ott előttem hanem akit én elképzeltem. Nem tudtam úgy látni mint amilyen. Mindig a sztorik jutottak eszembe és ez őrület volt. Állandóan minden ami velünk történt egy köszönés mindent kifiguráztam hogy tetszem neki Pedig erről szó sem volt egyszerűen jó fejnek tartott. De most meg rosszul érzem magam. Még mindig nem tudom elfeljeteni és még mindig képzelek el vele sztorikat. De nem akarok! Nem akarom ezt érezni! Minden cselekedetét kiforgattam azt hiszem ez nem normális! Miért képzeltem bele azonnal többet? Miért alkottam neki egy személyiséget csak mert kedves volt velem? Veletek volt ilyen?