Mit érzek iránta?

pár barátnőmmel nyáron jóba lettünk egy sráccal, aztán tovább bővült ez a csapat közös ismerősökkel, így már 6 an vagyunk, abból ő az egyedüli fiú. Van barátnője, már lassan 3 hónapja együtt vannak, és tényleg nagyon aranyosak, és imádom a párosukat. Amikor először láttam nagyon helyesnek gondoltam, Aztán talán tetszett is, igazából nemtudom mi volt az. De aztán már régen ott tartottam, hogy nem ronda de azért nem is annyira helyes. Sok lány barátja is van, és tényleg csak barátok, mint velünk is. Viszont a barátnőim közül talán velem van a legjobba, vagyis hát, talán velem többet beszél, és ugy igazán bizalmasan is, sok mindenben segít, sokszor jön oda csak hozzám, Az üdvözlésnél az összes lány barátjánál alap hogy megöleli, de nálam azért van hogy hosszabb az ölelés és közben megsimogatja a hátam, megborzolja a hajam, ilyesmik. múltkor, egyik barátnőmnél voltunk, és ott volt a barátnője is, és vele is tök jóba vagyunk, és nagyon aranyosak együtt, tényleg nehéz nem rájuk nézni. A legtöbb időt egymás ölében töltötték, de volt hogy odaült mellém az ágyra és beszéltünk pár szót ketten is, és ez csak utólag esett le, de hozzábujtam, ő meg közelebb jött hozzám, és persze azonnal lelkifurdalásom volt hogy mit csinálok, amikor itt ül mellettem a barátnője, de se a barátnője se ő nem szóltak. De amúgy a srác mindenről tud, tud a crushomról is, sőt segít is amugy meg minden. Viszont abba már pár év után, bár nagyon fáj beletörödtem hogy soha nem lesz semmi. Viszont azután a délután után folyotn rá és a barátnőjére gondoltam hogy mennyire cukik meg minden. Aztán amit akkor csináltak beleképzeltem magam ugy mintha én a crushommal csinálnám, szóval álmodoztam, és egyszer csak azt vettem észre hogy már nem a crushommal képzelem el, hanem vele. és volt már olyan hogy egy érintésétől vagy mondatától pillangóim lettek, illetve megint elkezdtem gondolkodni azon hogy ugye nem tetszik nekem?? Nekem ő a legjobb fiú barátom, de ha a lány barátokat is belevesszük akkor is a második legjobb barátom. Nagyon szeretem, de már ugy érzem nehéz eldöntenem hogy ez teljesen baráti szeretet, vagy van benne vmi több is. illetve lehet hogy mivel már annyira jó barátok vagyunk elfojtom az igazi érzéseimet , mert ugy érzem belül hogy fontosabb a barátság? illetve az is aggaszt hogy ha szomorú vagyok vagy valami, akkor az ő ölelésére vágyok mert tudom hogy az mindig segít. Szerintetek mi lehet ez? Csak barátságot érzek, csak fiukkal ez alapból más és ez összezavar, vagy esetleg vmi többet is?