Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek?Egyszerűen nem tudom elfelejteni.Bővebben lent. 16l
Na szóval,én ezt a fiút már nagyon rég óta ismerem,jóba is voltunk,egy baráti társaságba voltunk/vagyunk.Nagyon jóba lettünk,azt vettem észre,hogy egész nap vele beszélek,este és reggel neki irtam előszőr és nagyon sok dolgot megosztuttunk egymással.Először Ő érzett irántam többet mint barátság,de ezt én akkor még nem tudtam hoga tenni.Aztán amikor bejött az online és nem láttuk egymást minden nap elkezdett nagyon hiányozni és rá ébredtem hogy szükségem van rá.Ő is így érzett és bevallottuk egymásnak hogy mit érzünk.Azt hittem hogy minden jól megy amikor egyik napról a másikra távolságtartó lett velem és nem válaszolt az üzeneteimre..Nagyon szomoró voltam de ezt felváltotta a düh és egy picit bunkón elküldtem egy melegebb éghajlatra..Egy ideig nem besztünk aztán megint elkezdtünk jóba lenni,de folyton belém kötött és a szavai nagyon bántottak..Elballagtunk,és én próbáltam neki írni de nem írt vissza és minden platformon blokkolt/tiltott úgy hogy én semmit sem tettem..A testvére az egyik legjobb barátnőm és megkérdezte tőle hogy miért csinálja ezt velem,neki azt mondta hogy kiszeretett belőlem és ezzel lezarta a beszélgetést,de ezt ennyivel el lehet intézni?Legyen olyan nagy fiú hogy ne futamodjon meg a problémák elől hanem nézzen szembe velük és mondja a szemembe..Az érzéseim nem változtak iránta,és szeretnén megtudni az igazat,mert valahogy érzem hogy nem csak ennyi..
Minden nap látom Őt mert a házunk elött megy el a suliba.. És legtöbbször némán elmegyünk egymás mellett,és mond valami köszönés félét,a szemembe nem néz bele hiába akarom a szemkontaktust felvenni.Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből,valami össze köt vele de meg nem tudom mondani hogy micsoda..
Kérlek adjatok valami tanácsot mert én ezt már nem birom.
#1De olyan fura,hogy egyik napról a másikra,este még jóéjszakát szép álmokat szivecske aludj jól,másnap meg nem ír vissza.És miért nem állt elém és mondta a szemembe?
Azóta olyan fura,bunkóbb mindenkivel és kifurdult magából.
Lehet,hogy azért mondom ezt hogy ne lássam be..de lehet történt valami vagy nem tudom,de nagyon rosszul érzem magam
U.i.:köszönöm a választ ment is a zöld pipa
“Nagyon szomoró voltam de ezt felváltotta a düh és egy picit bunkón elküldtem egy melegebb éghajlat”
Elkezdődött valami. Miközben te má ragaszkodni kezdtél, ő megtorpant, s benne elhamvadt a pislákoló érzelmi láng.
Ez teljesen normális. Abban a korban vagytok, hogy a hormonális robbanás, mely minden egészséges fiú figyelmét a lányok felé, és az egészséges lány figyelmét a fiúk felé irányítja. Az érzelmeitek még labilisak. Egyik nap még lángoló, másik nap lankadó érzelmek, újabb impulzusok törlik az előzőt. Keresitek önmagatokat, ismerkedtek önmagatokkal, s új helyzetekben önmagatok igényeivel.
Nincs gyakorlatotok, hogy fiú-lány kapcsolatban ( legyen az kezdő, vagy haladó), a különféle helyzeteket hogyan kezeljétek.
S ebben a virtuális kapcsolattartás megakadályoz benneteket. Ugyanis nincs metakommunikáció. Akkor sincs, ha video-cseteltek.
Némán is adhat a saját tudtán a másik, hogy megperzsel a szerelmével. Ahogy rád tekint az égő, lázas szemével. Ha csak annyit mond: “szia...” a hangszíne, hangerőssége,
hangja lágysága, a testtartása, mindent elmond.
Hát még ha hosszan beszélgettek: ugyanazok a mondatok érzelmi - szellemi töltést kapnak...
A csupán leírt mondatokhoz az azt olvasónak-befogadónak a pillanatnyi hangulata, érzelmi beállítottsága tarsul, aszerint értelmezi. Ezért is, hogy a csetelés rengeteg félreértésnek a forrása, sok kezdődő, de megesik, higy évtizedes barátság , ismeretség is egy félreértelmezett mondat miatt sérült, vagy megszakad.
Ezért a személyes találkozásnak kell a kapcsolatépítés 99%-át betöltenie.
Akkor tudom, hogy abban az 1%-os virtuális felületen a közlése mit jelent, mit takar, akkor tudom helyesen, az ő szándéka értelmezni.
A durva reakciód végleg elrontott mindet. Hiszen nem tudhatod, hogy mi történt a környezetében, miért változott a hangulata, miért nem volt kedve írogatni, csevegni. Lehettek otthoni drámák, lehettek kamaszviták a szüleivel, stb.,stb.
Szóval: a valos világban és tapintattal, empátiával kezelni azt is, ha történetesen félúton kiderül az egyik számára, hogy tévedtem, és mégsem ő az...
#7Egy szóval se mondtam,hogy csak virtuálisan beszéltünk,minden nap találkoztunk és reggel eljött elém,délután pedig együtt mentünk haza,és csináltunk hétvégi programokat is,ezt ki kellett volna bővebben fejtenem,mert nem vagyok hülye,és tudom,hogy egy kapcsolatot nem lehet virtuálisan megoldani.Én empatikus voltam vele,és mindenről tudtam ami vele kapcsolatos mert megosztotta velem.Voltak ott a családban dolgok,de ezeket nyilván nem irom le.Szóval szerintem félre értetted,hogy mi csak virtuálisan beszéltünk egymással,a mai napig ha meglátom össze szűkül a gyomrom,és zavarba érzem magam ahogy néz,ha mondott valamit és megfogta a vállam akkor is,ha egymás mellett ültünk és megfogta a kezem vagy a lábam,ha csak egy pillanatra is,akkor is hevesebben vert a szívem.
És amit mondtál arról,hogy lehet hogy én rontottam el végleg a kirohanásommal..na én is ettől félek,de ilyen haragtartó lenne?
És ezért zárt ki az életéből?
#9már megbocsáss,de ott voltál?
Nem.Láttad mit irtam?
Nem.Akkor meg ne ird nekem,hogy drámáztam rendesen.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!