Miért van az hogy szeretnék egy fiútól valamit, bele vagyok esve, aztán mikor viszonozza az érzéseim, akkor visszalépek?

Mindig ez van és màr kezdek félni hogy ez miatt sose lesz senkim.

Ezért nem is volt rendes kapcsolatom se: mindig amikor úgy érzem szerelmes vagyok, a fejembe elképzelve nagyon tetszik az egész , de amikor kezdene megtörténni (vagy megtörtént), akkor egyszer csak meggondolom magam , megunom az embert és szinte undorodom tőle

Valahogy nekem csak addig jó valaki, amig “elérhetetlen” … de igy sose lesz rendes kapcsolatom.

Mindenkit megunok.

Olvastam itt ehhez hasonló szituációkat, mindig kb. az volt a válasz hogy félnek a kudarctók és az elköteleződéstől, de nálam semmi ilyesmiről sincsen szó