Szerintetek tetszhettem neki vagy egyszerűen csak barátként kezelt volna? (Hosszú leírás)

Tavaly nyáron úgy történt, hogy volt egy fiú, akit egy baráti közösségből ismertem meg, interneten. Volt egy nagy találkozó, amire meg lettem hívva, Budapesten. Na most én vidéken lakom, így ezzel a bizonyos fiúval utaztam fel, mivel útba esett nekem Budapest felé, csak egy háromnegyed órára volt vonattal. Ő szervezte ezt az egészet, előtte lévő napokban még nem nagyon tudtam beilleszkedni a közösségbe, de vele rengeteget hívásoztam hangban, konkrétan hajnalig.

Megismerve benne egy nagyon rendes, mégis felénk, de barátok között sugárzó fiúval ismerkedtem meg, aki nem igazán tudja azt sem, hogy hol a határ. Akkor éppen halálosan tetszett neki egy lány a baráti körből, nekem sokat is mesélt róla. Én akkor még kapcsolatban voltam az exemmel, távkapcsolatban, szóval nem gondoltam semmire a fiúval csak szimpatikus volt. Nem igazán szoktam fiúkkal négyszemközt lenni vagy barátkozni, eléggé furcsa érzés nekem ha egy akár hozzám is ér, őszintén.

Na de hogy ez a fiú velem az elején talán picit félénk, de egyre jobban figyelmes és közvetlen lett.

Hívások alatt százszor elmondta, hogy ő nem venné el más barátnőjét. Sokszor komolyan tudtunk beszélni, megnyílt nekem mélyebb dolgokról is, mesélt nekem sok régi sztorit, ahogy én is.

Na de a találkozón például egy idő után (miután lement a régebb ismert barátaival a legnagyobb dumák és viccek) egyre többet jött oda hozzám, hogy jól érzem-e magam, minden rendben van-e. Sokszor ha azt mondtam, hogy nem tudom, akkor megölelt vagy legalább átkarolta a vállam.

Aztán ahogy jött az este, mentünk egy trambulin parkba. Na most én nagyon félős voltam és nem akartam ugrálni, így láttam ahogy odamegy a másik fiúhoz és engem nézve beszélnek, mint jól éreztem: azzal foglalkoztak, hogy bele akarnak dobni a labdák közé.

Aztán pedig meghívott engem valamire, de aztán gyorsan egyből mindenki mást is. Aztán mikor jöttünk kifelé, például sétált a többiekkel előttem, de megállt hogy megvárjon és beszélgessen velem egy sort.

Aztán mikor este volt, mi ketten lányok átmentünk a fiúk szobájába tv-t nézni. Még mindig eléggé kívül állónak éreztem magam, mikor hirtelen hozzám vágta a párnáját. Elkezdtünk párnacsatázni ketten, ami azzal ért véget, hogy azt mondta "Örülök, hogy végre mosolyogsz."

Aztán ugye elmentünk aludni, majd másnap mikor újra kettesben voltunk az út miatt, akkor megint csak jól szórakoztunk. Másnap sokkal nyitottabb voltam, többet beszéltem. Ő mire felkerültünk a vonatra, teljesen elfáradt. Nekem sokat sütött szemembe a nap, ő folyton kérdezgette, hogy ne csináljunk valamit vele. Például helycsere, vagy elkezdte megigazítani a szemellenzőt, meg olyan is volt, hogy teljesen random a szememre tette a maszkot (ezzel az arcomhoz hozzáérve). Aztán hát sokat beszélgettünk, egyszer csak elkezdte, hogy unatkozik és elkezdte a telefonjával a combomat csapkodni, akármennyire is mondtam neki, hogy hagyja abba. Meg olyan is volt, hogy megfogta a kezemet azért, hogy én is rávágjak az övére. (Tiszta bolond)

Aztán én elvesztettem a fülesemet és például kölcsön adta az övét azzal, hogy majd találkozunk és akkor visszaadod.

Majd végül mikor leszállt, gyorsan elkezdett kapkodni meg minden, gyorsan megöleltük egymást, majd hirtelen és állítólag véletlen adott egy puszit az arcomra. Még ő maga is meglepődött, mert csak családtagokat szokott puszilgatni.

Aztán még a találkozó után volt egy-két beszélgetés, például videókameráját bekapcsolta, hogy mutasson valamit, miközben ő a nyár miatt egyszál alsóneműben volt, így magára ragasztott egy takarót (még mindig nem komplett, de jót röhögtem rajta). Aztán végül volt, hogy leesett róla, mire ő egyszerre jött zavarba és mondta, hogy csak ne mondjam el másnak.

Aztán most másfél hónap beszélgetés kihagyás után szinte ahogy rá írtam, mondta hogy ő is épp rám gondolt és egyből jött velem beszélgetni egy két órát.

A beszélgetés alatt ugye elmeséltem neki, hogy nemrég szakításon estem túl, mire ő azt mondta "Nehogy azt merd hinni ezek után, hogy nem kellesz senkinek, mert jó ember vagy." Mire én "De sokszor nem elég az, hogy jó ember vagy, hogy valaki vonzódjon hozzád." Mire ő azt mondta "De, szerintem meg pont elég."

Tehát eléggé tanácstalan vagyok, hogy akkor mi is volt ez?