Ez normális, vagy én teljesen bediliztem?

Utálom, hogy mindig incselkedik velem, és baromira féltékeny leszek amikor látom, hogy más lánnyal is ezt teszi. Utálom, hogy órán sosem tudok figyelni, mert mindig cukkol valami baromsággal. Persze nagyon hiányozna ha nem csinálná, de mégis mérges vagyok rá, hogy ezt csinálja. Ha meg nem incselkedne velem akkor meg azért lennék mérges rá. Most én megkukultam, hogy egyszerre szeretem is mindenért meg utálom is mindenért? Vannak pillanatok, amikor Föld körüli pályára tudnám állítani annyira felpaprikáz, de máskor meg legszívesebben rongyossá ölelgetném, mint a babakoromban kapott macit. Normális ez?