Tudom, hogy elég gáz, de kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is. Ti mit tennétek a helyemben? Bővebben lent.

Biztos, hogy páran lesztek akik furcsán néztek vagy egyszerűen idiótának fogtok tartani. Szóval az történ múlt év novemberben, hogy szakított velem a barátnőm, mert őneki nem ment ez a kapcsolat. Összesen 3 hónapig voltunk együtt. Ebben az egészben az a nagy probléma, hogy egy olyan baráti körbe tartozunk, akikkel már általános harmadikos korunk óta ismerjük egymást. Mikor otthagytuk és középiskolába mentünk, én akkor estem szerelembe. Egyszer élünk alapon nem vártam sokat, így oda is mentem hozzá, hogy elmondjam mit érzek iránta. Amiket mondtam neki több ezerszer átgondoltam, hogy nehogy bármi baj legyen még a végén ebből, ami a barátságunkat is tönkre teheti. Sajnos nem a legmeggyőzőbb reakciója volt, bár szerintem nagyon meglepődött és ezért. De másnap kérte, hogy találkozzunk és a válasza neki is az volt, hogy szeret meg minden ilyesmi. Megvoltunk egy jó ideig. Azt tudni kell rólam, hogy ha ilyen komolyabb dolgokról van szó, akkor minden mondatomat és kijelentésem jól átgondolom. November közepe volt, mikor átjött filmezni. Ekkor voltunk 3 hónapja együtt. A film után még maradt egy pár óra hossza és gondoltam feldobom az ötletet, hogy mit szólna ha kipróbálnánk valami újat. Célozgattam a szexre vagy valami hasonló intimebb dolog felé. Akkor minden a ketten szüzek voltunk, de valamiért a csaj reakciója borzalmas volt. Mármint szerintem még ezzel a témával vagy nem találkozott még vagy nem tudom, de az arcán csak azt láttam hogy mintha megsértettem volna, vagy hasonló. Na mindegy is. A lényeg, hogy ezután egy héten belül mondta nekem, hogy már nem szeret annyira és neki ez nem működött a vége fele szóval szakít. Nem csináltam nagy ügyet belőle, ezért csendben elfogadtam. Bár hozzá kell tenni, ahhoz nem volt mersze, hogy szemtől szembe mondja ezt, hanem egy telefon hívásban. Ahogy már említettem mind a ketten egy nagyon jó baráti körbe tartozunk, akikkel sokszor találkozgattunk, meg csináltunk minden félét. Így minden ilyen találkozón ő is ott volt. Ez az első 1-2 hónapban belül nagyon fájt nekem, de a külvilág fele inkább semmit se mutattam. Ezután minél jobban telt az idő, annál jobban ugyan úgy voltunk mint a kapcsolat előtt, mint két normális barát. Bár a témát eddig sose, hoztuk fel és nem beszéltünk róla egyedül vagy közösségben sem. A tavasz folyamán viszont elkezdtem érezni ugyan azt amit múlt nyár végén. Belül ugyan olyan szerelmes lettem a lányba aki egy bő féléve a szívemet törte össze. Sokat olvastam az interneten, hogy szakítás után az exeddel nem jó találkozni, de a mi esetünkben ez megvalósíthatatlan volt. Próbáltam más párt keresni magamnak, de nekem csak ő jár a fejemben ha erről van szó. Elképzeltem, hogy mi lenne ha elmondanám megint neki, hogy hogyan érzek iránta, de most viszont a visszautasításra elég nagy esély van és az lehet a későbbi barátságunkat is nagyon tönkretenné, ami mellesleg most már teljesen oké. Ő tényleg egy nagyon kedves, normális csaj, nem az a mai tipikus r****c, akinek minden héten más pasija van. Szóval most vagyok itt és gépelem be ezt az elcseszett történetet az internetre, hogy bárki láthassa és röhöghessen, hogy milyen gyökér vagyok. Gondolkozok nagyon, hogy mit tegyek. Várjak ölbe tett kézzel és fojtsam magamba az érzéseim vagy mondjam el neki, de azzal lehet, hogy még többet ártanék. Ti mit tennétek a helyemben?