Egy komoly kapcsolatot szeretnék, elvárás a családomban hogy olyan srac legen az aki hat "felér hozzám". Nem tudom hogy ez müködik e egyáltalán? Vagy korosztányban hasonlò sracok is vannak e igy? 15/L

Igen, itt jön be a képbe az, hogy mi is a fontosabb?

Én inkább úgy vagyok vele, hogy érzelmileg és agyilag érjen fel hozzám, és elvárás, hogy le tudjon írni legalább 3 mondatot vesszőhiba, vagy j-ly-tévesztés nélkül.

Sznobizmus-szagot érzek.

Nem, ez nem ribiség, de azért a felszínesség bizony ott van. Ez sima sznobság.

Gazdag családból származom, mindig mindenem megvolt. Már beígérték, hogy 18. születésnapomra egy autót kapok, persze ne Suzukira gondoljatok. Évente a kéthetes külföldi nyaralás minidg alap.

De tudod, mire neveltek engem? Arra, hogy a boldogságot idebent kell keresni. Hogy soha ne azt nézzem meg valakin, hogy milyen márkás cuccokban jár, milyen autójuk van, és megvan-e a legújabb iPhone-ja, hanem a lelkét. Sokat megélt már a családunk, ezt a nagyszüleimtől tudom. Volt, amikor szegények voltunk, volt, amikor gazdagok. A vagyon múlandó. A szív nem. Ha két olyan ember összejön, akiknél alap, hogy csak egy vagyoni szint felett jönnek össze, mi történik, ha az egyiküket valami hatalmas pénzügyi probléma éri? Szakít vele, mert onnantól kezdve ő már nem partner?

Hát nem, nálam ez nem pálya. Engem arra neveltek, és ezt is tartom természetesnek, hogy a szerelmünket önmagáért szeressük, legyen akár egy pénzben fürdő hercegnő, akár egy utcaseprő lánya. Ha majd felnőve így nem fog telni minden évben két hét külföldi nyaralásra? Nem érdekel, mert annál egy sokkal fontosabb dolgot kapok: feltétel nélküli szeretetet és boldogságot.

Nem tudom, hogy mi a gázabb, a szüleid buta, felszínes, és anyagias hozzáállása, vagy az, hogy te gondolkodás nélkül befekszel a hülyeségeiknek?

Tényleg sajnálom, aki majd veled összejön.