Elég érdekes és egyben nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Kíváncsi lennék, ti mit tennétek a helyemben?

Szóval, az a szituálció áll fent, hogy 1 hónapja megismerkedtem egy csajjal. Egy baráti körben 3-4szer mentünk el bulizni, ott találkoztunk párszor. Viszont tegnap elhívtam egy italra beszélgetni a városba. Szerencsére egy percet sem habozott és igent mondott. Azt tudni kell, hogy a lány 1-2 hete szakított a barátjával és elégéé levolt törve ez előtt. Ez az időszaka alatt sokat segítettem neki lelkileg. Szóval elmentünk tegnap a városba. Nagyon jó kedve volt, mondta hogy sokkal jobban érzi magát. Nagyon jól éreztük magunkat. Végig beszélgettük az időt és egyre jobban kezdtük megismerni egymást. Az egész találkozó végére egyre jobban éreztem, hogy belsőleg nagyon hasonlít rám. Ugyan azokat a dolgokat szeretjük, rengeteg dologban ugyan az a véleményünk stb. A hazafele úttól kezdve csak azt várom, hogy újra találkozzak vele. Azóta csak ezen jár az eszem és folyton az jár a fejemben, hogy ha megmondanám neki, mi történne utánna. Őszintén kimondva nagyon nagyon tetszik. Azt a szót kicsit félva használnám, hogy "szeretem", mert abban annyira nem vagyok még biztos de elégge hajlok felé. De mindenképp közölni szeretném vele érzéseimet. Kicsit attól is félek, hogy valaki "lecsapja a kezemről"... Jó lehet ez butaságnak hangzik. Szóval a lényeg, hogy elég boldog lennék, ha ő a barátnőm lenne. Viszont itt van az a dolog, hogy nemrég szakított. Azon gondolkoztam, hogy ilyenkor hagyni kell az embernek időt. Mikor én is különváltam az akkori páromtól, kellet nekem is idő. Viszont amíg várok és esetleg megismer valaki mást, és akkor buktam az egészet. Elég nehéz helyzetben vagyok lelkileg és kíváncsi lennék, ti mit tennétek a helyemben?