Távkapcsolatről vélemények?

Szóval a jelenlegi barátommal távkapcsolatban élek, már több, mint egy éve együtt vagyunk. Nem olyan régóta kijár külföldre dolgozni ami azt jelenti, hogy általában 3 hetet van kint és 1 hetet tölt itthon, és mivel alapból is külön városban élünk van, hogy még abban az egy hétben sem tudunk összehozni egy találkozót, mert ugye én még suliba is járok, szóval hétközben esélytelen az, hogy találkozzunk. Amióta kint van beszélgetni se nagyon beszélgetünk, és én megértem, hogy fáradt és tényleg nagyon sokat dolgozik, de ennek így én már kezdem nem látni az értelmét. Egyébként meg azelőtt se volt olyan fényes a helyzet mielőtt kiment, mert akkor is jó, ha havonta egyszer találkoztunk, de azért az mégis csak elfogadhatóbb volt, mint ez.

Egyszerűen fogalmam sincs, hogy mit tegyek, úgy érzem nem tehetem meg azt vele, hogy elhagyom, meg egyébként is nagyon szeretem, de annyira gyötrődök ettől az egésztől, igazából nagyon sokszor olyan, mintha nem is lenne. Na meg hát ki tudja, hogy ez meddig fog még így menni. Én pedig töltsem arra ezt a korszakomat, hogy csak várok és várok, aztán lehet, hogy a semmire? Mivel lehet, hogy aztán ő lesz az aki majd engem elküld, és akkor baszhatom az egészet. Már nagyon kétségbe vagyok esve, és teljesen kilátástalannak érzem ezt az egészet.

Ja és igazából csak a véleményetek szeretném meghallgatni, szóval akinek van kedve, vagy esetleg volt hasonló helyzetben, mint én akkor azoknak nagyon szépem megköszönném, ha írnának!