Évek múlva együtt lehetünk, de addig rá se nézzek másra? (távkapcs. Probléma)

December elején ismertem meg itt egy srácot. Mind a ketten nagyon örültünk, hogy rátaláltunk egy olyan velünk egyidős, ellenkező neműre, akivel ennyire egyezik az "érdeklődési körünk". Nagyon nagyon messze élünk egymástól, de úgy hozta a sors, hogy én decemberben arrafele utaztam, így találkoztunk. Ő végig szerette volna, hogy összejöjjünk, és egy pár legyünk, én végül december végén rábólintottam.

Nemrég kezdtem rájönni, hogy ez hiba volt... Félévente jó ha 1x sikerülne talizni, ha nagyon egymásnak élnénk, talán picit többször is összejönne, de ő idén érettségizik, és nekem itthon olyan kötelezettségeim vannak, amiket nem tudok csak úgy otthagyni akármikor...

A lényeg, hogy finoman próbálom egy ideje felvázolni neki, hogy nekem nem fekszik ez a "messengeren chatelős kapcsolat". Ő viszont nagyon elkötelezett, és nem fogadja jól a véleményemet erről...

Ahogy én látom:

Nincs semmi értelme elkötelezni magunkat ennyire egymás mellett, alig tudunk talizni, és rühellem az irogatás általi kapcsolatfenntartást. Nekem nem kényelmes ez a "távkapcsolat", akármi is a jövőbeli eredménye (azaz évek múlva össze tudunk költözni).

Én el tudnék képzelni egy olyat, hogy barátokként (kevesebb kötelezettség, elvárás) irogatunk, talizunk, de nem görcsölünk rá a témára, és amikor eljön a mi időnk (ha eljön), szépen felélesszük a párkapcsolatot.

És a csavar, amiben nagyon nem értünk egyet:

Nekem nyilvánvaló, hogy nem kell és nem szabad hűség-fogadalmat tenni ehhez... Hadd élje már mindenki a saját életét, fiatalok vagyunk még. Ha ő talál valakit, ha én, ez nem azt jelenti, hogy az lesz az igazi, és nekünk vége...

Ő meg nem tudná elfogadni, ha nekem lenne valakim, és közben úgy taliznánk, neki kényelmetlen lenne. Főleg azért aggódik, mert úgy gondolja, neki nem lesz más lány, én vagyok az igazi.

És azért tartanánk ki egymás mellett (ha kérdésként ez felmerülne bennetek), mert nem csak egy szimpla hobbi, munka az "érdeklődési körünk". Hanem egy kevés ember által folytatott életforma. És ezért ragaszkodik ennyire, mert szerinte nem fog olyan lányt találni, akit így érdekli az, amit engem. Mondtam neki, hogy dehát nem is kell ilyen "különleges" lányt keresnie, mert ittvagyok. Legyen olyannal együtt, akit másért szeret, és legalább közel van hozzá. Legyen szerelmes... Úgyis, ha mi évek múlva együtt kell élnünk, akkor egymásra találunk. Most még bőven nem szempont az, ami minket összehozott, nem vagyunk 30 évesek...

Igazából csak annyi, hogy érdemes kitartani a "tökéletes"(nek tűnő) mellett, ha ennyire nem lehet fenntartani a kapcsolatot?

Illetve ha belátjuk, hogy csak barátokként érdemes egy ideig folytatni, akkor nem is szabadna együtt lenni mással, tudván, hogy mi évek múlva összejövünk?

Kérlek osszátok meg gondolataitokat, véleményeteket, tapasztalataitokat.

18/L 18/F